Élet-Stílus

Brüsszeli regisztrációsadó-javaslat

A gépjárművek regisztrálása helyett az üzemben tartásukat terhelné a jövőben adóval az Európai Bizottság.


Regisztrációs adó az EU-ban

AHOL VAN
• Ausztria
• Belgium
• Ciprus
• Dánia
• Finnország
• Görögország
• Hollandia
• Írország
• Lengyelország
• Lettország
• Magyarország
• Málta
• Olaszország
• Portugália
• Spanyolország
• Szlovénia

AHOL NINCS
• Csehország
• Észtország
• Franciaország
• Litvánia
• Luxemburg
• Nagy-Britannia
• Németország
• Svédország
• Szlovákia


Brüsszeli regisztrációsadó-javaslat 1

Brüsszeli regisztrációsadó-javaslat 2

Saját bevallása szerint Kovács László adó- és vámügyekért felelős uniós biztos hivatalba lépése óta százával kapott panaszos leveleket a tagállamokból, amelyek témája a regisztrációs adó volt. Európa nem egy országában ugyanis igencsak költséges szórakozásnak számít mainapság, ha valaki egy hosszabb külföldi kiruccanásra magával akarja vinni kedvenc autóját, vagy éppen használt gépkocsit hoz be máshonnan. Az unió 25 tagállamából 16-ban regisztrációs adót vetnek ki a járgányra (a listát lásd külön), függetlenül attól, hogy tulajdonosa saját hazájában a gépjármű forgalomba helyezéséért egyszer már fizetett. Nos, a Kovács Lászlónak küldött levelek szerzői e fenti eljárás miatt reklamáltak.


Az Európai Bizottság mindezek után néhány napja a tettek mezejére lépett, hogy záros határidőn belül véget vessenek annak a gyakorlatnak, amit Brüsszelben kettős adóztatásnak neveznek. A magyar biztos felügyelete alatt álló bizottsági szolgálatok egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely egy 5-10 éves átmeneti időszak után mindenhol eltörölné a személygépkocsikra kivetett regisztrációs adót, ahol ilyen létezik. Így a bizottság szándékai szerint idővel a tavaly februárban hatályba lépett magyar regisztrációs adó sorsa is megpecsételődne, ami miatt eddig két szervezet is – a német Auto Schild GmbH. és a Magyar Gépjármű-Kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) – panasszal fordult az Európai Bizottság illetékes adóügyi főigazgatóságához.


Fékezőerő


Brüsszel a magyar dosszié vizsgálatának kimenetelétől függetlenül régóta meg van győződve arról, hogy az adó kivetésének módja számos országban akadályozza a belső piac zavartalan működését. A kettős adóztatás ugyanis, továbbá az a tény, hogy az adó mértékének megállapításakor nem veszik figyelembe az autók valós értékét, fékezőerőként hat a járművek unión belüli – azaz tagországok közötti – adásvételére. A bökkenő csak az, hogy a közösségi jog nem tiltja a regisztrációs adót. Miként az is a tagországok magánügye, hogy mekkora sarcot vetnek ki állampolgáraik újonnan vásárolt autóira. Ennek köszönhetően a regisztrációs adó mértékét illetően óriási eltérések vannak az egyes országok között. Dániában például átlagosan 16 ezer euró egy új személygépkocsi forgalomba helyezése, míg máshol csak néhány száz eurót kérnek el ilyen címen. Kovács és munkatársai szerint az unión belüli gépkocsiárak közötti különbségek 20 százalékáért a szóban forgó adófajta a felelős. Az autóipar a gépkocsik adózás előtti árának csökkentése érdekében gyakran kénytelen különleges modelleket különböző specifikációkkal gyártani, ami többletköltségekkel jár és árt a versenyképességnek.

A regisztrációs adó azonban az államok fontos bevételi forrása, Magyarországon például 2005-re 62 milliárd forintot terveztek be ilyen címen a költségvetésbe. Brüsszel ezért azt ajánlja, hogy a kormányok a regisztrációs tehertétel fokozatos kifuttatásával párhuzamosan emeljék fel az éves gépjárműadót (súlyadót) és egyéb gépkocsival kapcsolatos adófajták terheit. Az adónem megszüntetése tehát végső soron nem csökkentené az autósok terheit, csupán a jármű megszerzése helyett annak fenntartására helyeződnének át a költségek. Kovács Lászlói és kollégái azzal érvelnek, hogy az éves fenntartási díj (hazánkban a súlyadó) biztosabb és kiszámíthatóbb bevételi forrás, mint a gépkocsi-eladások ingadozásának kitett regisztrációsadóbevétel. A kormányok azonban – különösképpen azok, amelyek nagyot kaszálnak az adónemmel – nem fogadták túlzottan lelkesen az elképzelést. „Egy adót könnyű eltörölni, de sokkal nehezebb egy újat bevezetni, vagy egy régit megemelni” – írja le szemléletesen a helyzetet egy uniós diplomata. 


Brüsszeli regisztrációsadó-javaslat 3

Kovács László. Öt-tíz éves átmenet után minden tagországban eltörölné a regisztrációs adót.

Brüsszel javaslata

Brüsszel a kettős adóztatás elkerülésére azt javasolja a tagállamoknak, hogy az 5-10 éves átmenet idején térítsék meg a regisztrációs adó egy részét az autótulajdonosoknak, ha a náluk forgalomba helyezett személygépkocsit más tagországba exportálják, vagy tartósan másik országba viszik. Az adónem így igazságosabbá válna, mivel azt a járműnek az érintett országban történő tényleges használatához kötnék. Az éves gépkocsiforgalmi-adó esetében egyébként ugyanígy járnának el.

A regisztrációs adó eltörlését és gyakorlatilag a gépjárműadóba való beépítését az Európai Bizottság arra is fel kívánja használni, hogy a környezetbarát modellek vásárlására ösztönözze az unió állampolgárait. Ennek megfelelően az autósoknak annál több adót kellene fizetnie a jövőben, minél többet szennyez a járműve. Miközben Magyarországon például a szén-dioxid-kibocsátás mértéke már beleszámít a regisztrációs adóba, a Brüsszel által javasolt megközelítés éppen ellentétes számos ország jelenlegi gyakorlatával. Belgiumban például a használt és rossz állapotban lévő – azaz vélhetően jobban szennyező – autók regisztrációs adója a legalacsonyabb. Emmanuel Scheeraerts, a brüsszeli Peugeot Uccle autószalon igazgatója üdvözli is az Európai Bizottság javaslatait, amelyektől reálisabb adóterheket és végső soron növekvő keresletet remél. „A Peugeot-nak az adóalap környezetvédelmi szempontokat érvényesítő átalakításával sincs problémája, hiszen mi az elsők között kezdtük el különleges szűrőkkel ellátni a személyautókat” – teszi hozzá.

Kovács László tervei szerint a szén-dioxid-összetevő „ára” a jövőben beépülne a gépjárműadó alapjába. „Ez a gépkocsik által kilométerenként kibocsátott szén-dioxid grammban kifejezett mennyiségén alapuló adódifferenciálást jelentene” – áll a múlt héten elfogadott bizottsági dokumentumban. A bizottság azt javasolja, hogy 2008 végéig a regisztrációs és az éves súlyadóból származó összes adóbevétel legkevesebb 25 százaléka az adók szén-dioxid alapú összetevőjéből folyjon be, 2010-re pedig ez az arány 50 százalékra emelkedjen. A kispénzű vásárlók megnyugtatására ugyanakkor Brüsszel hozzáteszi, hogy a szén-dioxid-kibocsátáson túl a gépkocsi teljesítménye is számítani fog az adó mértékének megállapításakor.

A bizottsági javaslat mindenképpen jó hír a MGOE számára, amely többfrontos harcot vív a kormánnyal a tavaly februárban bevezetett regisztrációs adó ellen. A szervezet az Európai Bizottság mellett az Alkotmánybíróságnál és a Gazdasági Versenyhivatalnál is megtámadta az adónemet, aminek mértéke a gépkocsi motorméretének és károsanyag-kibocsátásának függvényében 130 ezer és 2,8 millió forint között váltakozik. A folyamatban lévő bizottsági vizsgálatnak arra kell választ adnia, hogy a magyarországi adó valóban diszkriminálja-e a külföldről behozott autókat. Első látásra mindenesetre úgy tűnik, hogy igen, hiszen miközben az importált gépjárművekre a belföldön vásárolt új autókkal megegyező mértékű adót vetnek ki, a belföldön használtan vett gépkocsik már regisztráltnak számítanak, ezért ezekre nem kell adót fizetni. Elemzők szerint a vonatkozó bírósági döntések alapján ez mégsem elvetendő dolog. Az viszont már annál inkább, hogy a külföldről behozott autóra a teljes hazai adómértéket alkalmazzák, és nem veszik figyelembe arányosan a már lerótt értéket.


 


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik