Azt hitte, hogy az ingét és a gatyáját is kifizeti a számlákra és a havi csekkek által leginkább megtaposott ország vagyunk Európában? Hát nem. A harmadik kormányzati rezsicsökkentés bejelentése miatt utánanéztünk az Európai Unió statisztikai rendszerében, s Magyarország bizony az EU legolcsóbbjai közt van.
Az egy főre eső havi rezsiköltség (víz, áram, gáz, egyéb fűtés és egyéb lakhatáshoz kapcsolódó közszolgáltatás) körülbelül 40 euró, azaz körülbelül 12000 forint. Ez 2011-es adat, tehát a tíz százalékos rezsicsökkentés előttről származik. Az unió 27 tagállamában ez az átlag 68 euró, tehát több mint másfélszer annyi, mint a miénk.
Legolcsóbbak és legdrágábbak
Az Eurostat szerint Észtországban volt a legolcsóbb a rezsi 2011-ben az adatokat megadók között: havi 30 euró (9000 forint) fejenként. Valójában azonban Bulgária és Románia kellett valószínűleg a legkevesebbet fizetni e számlákra: 2010-ben még 16 és 18 euró (körülbelül 5000 forint) volt ott a havi rezsi.
A legdrágább Dánia volt, ahol fejenként 133 eurót fordítottak energiára és vízre a háztartások fejenként. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos 2,5 fős családnál havi 100 ezer forintot kellett kifizetni csak ezekre a számlákra – lakáshitel, mobiltelefon, internet és közösköltség nélkül!
Volt 39 százalékos drágulás is
Érdekes látni, hogy hol hogyan változott a lakosság által energiára és vízre fordított összeg: uniós átlagban 2009-hez képest szinten maradtak a rezsire fordított összegek (ami, mivel volt infláció is, gyakorlatilag csökkenést jelent).
Általánosságban véve a brutálisan olcsó országokban több pénzt költöttek az emberek a csekkekre. A második legolcsóbb Máltán például 2009-hez képest 39 százalékkal (!) kellett az embereknek többet fordítaniuk az áramra, fűtésre és vízre. A legnagyobb spórolás pedig a válságtól sújtott Írországban volt, ahol két év alatt 13 százalékkal utaltak kevesebbet a szolgáltatóknak.
Magyarországon 2 százalékkal költöttek többet rezsire a népek.
Azt azonban nem lehet tudni, hogy mindemögött a szolgáltatók árszabásának a változása állt-e avagy az emberek kapcsolgatták le fegyelmezettebben a villanyt.
Óriási fizetési különbségek
Persze az, hogy egy országban mennyire fáj az embereknek a számlák fizetése, az nem elsősorban az összegen múlik. A rezsirekorder Dániában körülbelül 650 ezer forintnak megfelelő dán korona volt 2011-ben egy átlagos havi nettó jövedelem, míg nálunk ennek kevesebb, mint negyede – 150 ezer forint.
Éppen ezért az Eurostat azt is nézi, hogy az energia és vízre költött pénz mennyit tesz ki a háztartások büdzséjében. Ebből az derül ki: a lakbérrel és más lakhatási költségekkel együtt a háztartások költéseinek 21 százalékát tette ki Magyarországon 2011-ben a rezsi. A legnagyobb hányad Dániában esett a rezsire, na ott aztán tényleg sokat fizetnek, a kiadásaiknak majdnem 30 százalékát teszik ki a számlák. Máltán a kiadásoknak csak 12 százaléka rezsiköltség.
És ha mindez nem volna elég Önnek ahhoz, hogy elhiggye, Magyarország bizonyos értelemben nem energiaszegény, megnézheti az Eurostat adatbázisát egy kWh áram áráról. Ezen a térképen jól látszik, a magyar árak a középmezőnybe esnek.
Valami igazsága azonban mégis volt a kormánynak abban, hogy az energiaárakkal baj van. Az Eurostat legutóbbi adataiból az derül ki: 2012 második felében (tehát a rezsicsökkentés előtt). Mind az áram, mind a gáz terén az egyik legdrágábbak voltunk – a fizetésünk és a pénzünk értékéhez képest, azaz vásárlóerő paritáson.
Tehát azzal is közelebb kerülhettünk volna az uniós átlaghoz, ha a fizetésünk értéke nő, mert mondjuk versenyképesebb a tudásunk vagy jobban megy a cégnek.
