Az árunepperek 30 százalékkal olcsóbban tudják teríteni az árujukat, mint azok a szállítók, akik becsületesen megfizetik az áfát. S ezzel olyan előnyre tesznek szert, ami eléggé csábító, az élelmiszeriparban is. Hogy mennyire, azt a Népszabadság az iparág vezetőinek segítségével becsülte meg. Összesítésükből az derült ki, hogy a legális 2100 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom mintegy negyedét, 500 milliárd forintnyit tehet ki a feketepiac.
Vannak ágazatok, ahol rosszabb a helyzet, vannak, ahol kicsivel jobb. A legfertőzöttebb ágazat úgy tűnik, a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol 35-40 százaléknyi termék után nem adóznak. Hozzá kell tenni, a probléma nem új keletű, már a 25 százalékos áfa is elég csábító volt ahhoz, hogy elcsalják. 2010-ben például 40-60 százalék közé tette a Fruit-Veb ügyvezető igazgatója, Mártonffy Béla az adózatlan zöldség-gyümölcs forgalom arányát.
Fotó: Kummer János
S ráadásul a csalók elég rugalmasak is. A visszaélések elkerülésére tavaly nyártól többek között a gabonára vezették be a fordított áfát. Válaszul erre a feketézők, most átnyergeltek a liszt adómentes forgalmazására. Hasonló terv volt a sertéshúsra is, de ebből végül nem lett semmi, uniós vétó miatt. Pedig szakértők szerint a fordított áfa segíthetne a húsiparon. Addig a húsoknál is 30 százalék körüli a feketézés aránya, sorra mennek tönkre az olyan nagy múltú magyar húsüzemek, mint a pápai, a gyulai vagy a kapuvári.
Az alkoholoknál és a dohánytermékeknél pedig a kormányzati intézkedések is közrejátszhattak abban, hogy nőtt az adókikerülés, hiszen az otthoni pálinkafőzés és az új trafikrendszer is bővítette a feketegazdaságot.
A KSH adataira alapozva a Népszabadság úgy becsüli, az árnyékgazdaság (szürke és feketegazdaság plusz bűnözés) évi 4200 milliárd forintnyit tehet ki.
