Az Európai Bizottság (EB) még tavaly kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a Széchenyi-pihenőkártyával és az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban. A Szép-kártyánál azt kifogásolták, hogy a szabályok sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Ugyanis a Szép-kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok hazai fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie.
Az Erzsébet-utalványnál pedig a szolgáltatásnyújtás teljes szabadságának érvényesülését vizsgálta az Európai Bizottság, így például azt, hogy nem tartalmaz-e korlátozásokat a szolgáltatások nyújtásának vagy létesítésének jogára vonatkozóan.
Az Európai Bizottság most az Európai Bíróság elé vitte a kérdést, amit az NGM közleményben kommentált. Azt írták, sajnálattal vették tudomásul az Európai Bizottság döntését, amely a kormány szociális programjaként működő Erzsébet-program működési forrásait, illetőleg a Szép-kártya révén a hazai turizmus fellendítésének pénzügyi alapjait veszélyezteti.
A közleményben az Erzsébet-utalványról és magáról a problémáról nem írtak, helyette elsősorban az utalványhoz kapcsolódó Erzsébet-programot dicsérték. Kiemelték, Magyarország az Erzsébet-programmal az Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején is talált egy megoldást arra, hogyan juthatnak a szociálisan rászorulók, családok és gyermekek pihenési, kikapcsolódási lehetőséghez anélkül, hogy az az államkasszát vagy a rászorulók pénztárcáját terhelné. Az Erzsébet-program szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be (ezt az NGM húzta alá). Az Erzsébet-program bebizonyította, hogy nehéz gazdasági helyzetben is lehet újszerű, szolidáris lépést tenni az emberek felé – sorolták.
A minisztérium szerint az EB ezzel a lépésével egy olyan sikeres program jövőjét veszélyezteti, amely itthon bizonyított, a magyar embereknek segítő kezet nyújtott, más országoknak pedig követendő példát mutat. A minisztérium bízik egyébként abban, hogy az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontjukat, hogy a szociális feladatok ellátása, annak pénzügyi alapjainak megteremtése tagállami és nem uniós hatáskör.
Fotó: Népszava
A Szép-kártya bevezetésével pedig – úgy gondolják – nem korlátoztak, hanem éppen hogy kinyitottak egy korábban monopolpiacot: míg az üdülési csekket kizárólag egy szereplő forgalmazhatta, a Szép-kártyát jelenleg is három nagyvállalat bocsátja ki, amelyek között hazai és külföldi érdekeltségű egyaránt megtalálható. (Azt viszont nem említették, hogy az Erzsébet-utalványt egy kibocsátó forgalmazza.)
Megemlítették, hogy a Szép-kártyánál az EB eljárása a kártya kibocsátásának kormányrendeletben meghatározott feltételeit érintette, vagyis az EB azokat túl szigorúnak és EU-s jogszabályokba ütközőnek értékelte. A minisztérium szerint azonban fontos kiemelni, hogy a kártya kibocsátását azért kellett szigorú feltételekhez kötni, hogy a fogyasztók pénzét biztonságban tudják.
Aztán a kártya eddigi eredményeit ecsetelték, hogy jelenleg 840 ezer munkavállaló számláit kezeli, amelyekre a kibocsátás megkezdése óta már 106 milliárd forint feltöltés érkezett, s hogy már 45 ezer elfogadóhely áll rendelkezésre. Ezek a számok szerintük azt mutatják, hogy a rendszer működtetése mögé muszáj nagyon komoly garanciákat állítani. Álláspontjuk továbbra is az, hogy a kártyabirtokosok pénzének biztonsága érdekében szükség van a peremfeltételekre. Aki ezeket teljesíteni tudja, az szabadon beléphet a kártya kibocsátói piacára, ehhez semmilyen kormányzati engedélyre, igazolásra, külön döntésre nincs szükség – emelték még ki.
Az NGM szerint a kártya bevezetése óta eltelt időszak forgalmi adatai azt igazolják, hogy a rendszer jól és biztonságosan működik, a munkavállalók szívesen választják és használják is ezt a juttatást. A pihenőkártya révén 2011 ősze óta már 67 milliárd forint áramlott a gazdaságba, a kártya a turisztikai és a vendéglátó-ipari ágazat stabilitásának az egyik legfontosabb záloga – hangsúlyozták.
Végezetül azt is leszögezték: a kormány nem támogatja a reáljövedelmek csökkentését – a cafeteriarendszer átalakítását –, viszont fenn kívánja tartani, hogy az ebből származó bevételeket kizárólag szociális, illetőleg gazdaságélénkítő célra lehessen felhasználni.
