Az ezredforduló környékén 12 millióért vehettünk olyan, jellemzően első lakást, amihez ma már 10 millióért is hozzá lehet jutni.
A különbség 2008-hoz képest is szembetűnő: a virágzó devizahitelezés következtében még közvetlenül a válság előtt is jóval magasabbak voltak az ingatlanárak, mint ma, amikor alig van mozgósítható tőke a piacon. 2013-ban mintegy 13,3 százalékkal olcsóbb egy budapesti lakás négyzetmétere, mint öt évvel ezelőtt.
A kereslet visszaesése miatt mindez nem meglepő: míg 2000-ben 184 ezer adás-vételi szerződést írtak alá, addig 2012-ben csupán 73 ezret. Ez a legjobb évhez, a 271 ezres adásvétellel kitűnő 2003-hoz képes 73 százalékos visszaesés.
Főváros vs.vidék
Vidéken változatlanul olcsóbb az ingatlan, mint Budapesten, de az árak változó mértékben estek az ország különböző pontjain.
Jellemzően az egyetemvárosok tartották magukat a legjobban. Az Index infografikája szerint Győrött például mindössze 2,4 százalékkal estek az ingatlanárak az elmúlt években, de Debrecenben is csak 6 százalékkal. Szegeden 8, Pécsett pedig 19 százalékkal olcsóbb most a lakás. Ennek megfelelően ezekben a városokban a legkevésbé kockázatos ingatlanba fektetni.
Ezzel szemben Dunaújvárosban 42 százalékkal, Tatabányán 34, Salgótarjánban pedig 24 százalékkal zuhantak az árak.
Ébredező Balaton
Eközben a Balatonon élénkül a piac, itt már késő befektetési jelleggel ingatlant vásárolni. 2013 első felében 15 százalékkal volt magasabb a forgalom, mint tavaly ilyenkor. A 8-10, valamint a 13 millió forint körüli családi házak, nyaralók a legkelendőbbek. A vevők javarészt magyarok, Budapestről, valamint az agglomerációból, illetve Győr-Moson-Sopron megyéből érkeznek. Külföldi érdeklődő vátlozatlanul kevés akad.
Ideje is volt már a fellendülésnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a vízparti települések forgalma 2008-tól három év alatt 41 százalékkal esett vissza.
