újra elhalasztották
Délelőtt 10 órakor Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének közleményéből kiderült: csak a jövő héten lesz a bejelentés.
Valószínűleg csütörtökön – biztosak nem lehetünk benne, hiszen halasztgatják már egy ideje – jelenti be a Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankszövetség közösen a deviza alapon eladósodottak „megmentéséről” szóló megállapodást. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetének ismeretében arra lehet számítani, hogy csak a kilátástalan helyzetbe kerültek reménykedhetnek a Nemzeti Eszközkezelőben, a többieknek leginkább az „árfolyamfixálás” néven ismert módozat lesz elérhető.
Dióhéjban arról van szó, hogy a frankhitelesek úgy fizethetik a törlesztő részleteket, mintha a frankárfolyam csak 180 forint lenne, három évig, vagy akár tovább (amiben végül megállapodik a bankszövetség és a kormány). A valódi és a 180 forint közötti árfolyam által számított törlesztő részletek különbségére az adósok áthidaló hitelt kapnak. Az áthidaló forinthitelt 2014-től (vagy ha hosszabb időszakról szól végül a megállapodás, akkor később) kell fizetni az adósoknak.
Lényegében tehát arról a fajta adósságkezelésről van szó, amelyet a fejlett országok is előszeretettel alkalmaztak a különböző nemzetközi adósságválságokkor a felzárkózni próbálókkal szemben: a hitelek átstrukturálását támogatják oly módon, hogy nőnek az adósok kötelezettségei.
Bizonytalanságot keltő
A módszernek persze vannak hátulütői. Mint a Financial Times napokban Magyarországról íródott cikke is megjegyzi, bizonytalanságot keltő, hogy nem tudni, mi történik majd az „árfolyamfixálás” lejárta után.
Az adósok ugyanis akkor már nem egy, hanem két hitel törlesztőrészleteit fogják fizetni. S könnyen lehet, hogy az a jelenleginél magasabb kamat mellett, ami nem biztos, hogy kellemesen hat majd a bankrendszer stabilitására.
A fejlett országok jegybankjai mesterséges pénzbőséget teremtettek, alacsony kamatot diktálnak, ami azonban nem maradhat örökre így, a kamatok idővel valószínűleg emelkedni fognak. Ami nem pusztán a magyar frankhiteleseknek, hanem a magyar államnak is gondokat okozhat majd, különösen 2013-ban, amikor nagyjából 3 ezer milliárd forintnyi államadósságot kell megújítani. A magasabb kamatok egyébként már jelenleg is problémát jelentenek a deviza alapon eladósodottaknak, mivel a bankok főként a hitelkamatok megemelésével terhelték át ügyfeleikre a nemfizető adósaik miatt növekvő hitelkockázati költségeiket.
Komoly kockázatok
Nagyon komolyak a kockázatok mind az államadósság 2013-as megújításával, mind az „árfolyamfixálás” időszaka után megugró törlesztő részletekkel kapcsolatban – mondta az fn.hu-nak Róna Péter közgazdász. Az európai pénzügyi rendszer recseg-ropog –tette hozzá.
A közgazdász úgy vélte: a magyar döntéshozók elfeledkeztek arról, hogy a 2008-as magyar válság fő oka az volt, hogy a devizapiacok „lehúzták a rolót”, eltűnt a likviditás. Ez a helyzet bármikor újra bekövetkezhet – hangsúlyozta Róna, aki korábban többször kifejtette, hogy a megoldást a devizahitelek forintra váltásában látná.
A közgazdász szerint Magyarországnak minden erejével arra kellene törekednie, hogy csökkentse a devizakitettségét, ám a tervezett „adósmentő csomag” erre nem alkalmas.
Újra és újra
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője úgy vélte: 2014-ben bármilyen színű kormány jön, nem teszi ki a törlesztő részlet emelkedésének sokkjának lakosságot, s valamilyen módon a hitelek egy újabb újrastrukturálására ad majd lehetőséget.
A bank elemzőinek makrogazdasági alapforgatókönyve enyhén pozitív: szerintük az államadósság 2013-as újrafinanszírozása nem jár annyira nagy kockázatokkal. Úgy vélik: 2013-ban már felminősítések jöhetnek, mert a kormány a Széll Kálmán Terv segítségével 3 százalék körül, vagy akár az alatt lesz tartani a strukturális (azaz az egyszeri, vagy átmeneti intézkedések hatásától megtisztított) hiányt.
Török Zoltán szerint az euróövezet problémái nem súlyosbodnak tovább, sőt, 2013-ra, 2014-re már inkább javulhat a helyzet. Ennek megfelelően ilyen hosszú időtávon a jelenleginél gyengébb frank a valószínű, s jelenleg nem látni olyan okot sem, amely a forint stabilitását veszélyeztetné – beszélt a devizaárfolyamok szempontjából nagyon távoli jövőről az fn.hu kérésére az elemző. Török azonban hangsúlyozta: az enyhén pozitív alapforgatókönyvüknek jelentősek a kockázatai, elronthatja a belpolitika, illetve eltérítheti azt a globális környezet kedvezőtlen változása is.
A kormányzat valószínűleg azért döntött az „árfolyamfixálás” technikája mellett, mert a Török Zoltán által vázolt pozitív forgatókönyvben reménykedik. Avagy Orbán Viktor meggondolta magát, ezért – korábban kiszivárgott beszédével ellentétben – már nem 12, csupán 4 évre tervez.
