Igencsak meglepődött az az egyéni vállalikozó, aki néhány évig szüneteltette tevékenységét, de az idén mégis közel egymillió forintos tb-járulék hátralékról kapott értesítést. Tücsköt-bogarat ígért az adóhatósági alkalmazottaknak, csak valahogy tüntessék el kötelezettségét. Ilyen varázslatra viszont nincs igazán lehetőség, hiszen a törvény szerint a főállású egyéni vállalkozóknak a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől a visszaadás napjáig a (minimálbér utáni) járulékot mindenképpen meg kell fizetniük. Szüneteltetés ide vagy oda, a járulékfizetést ilyenkor sem lehet megúszni. A nem éppen szerencsés adózó helyzetét nehezíti az is, hogy – az adóval ellentétben – a járulékot méltányosságból sem lehet elengedni.
UTÓLAG IS. Könnyebb a dolguk azoknak a volt vállalkozóknak, akik befejezték ugyan tevékenységüket, csak éppen erről nem értesítették a járulékigazgatóságokat. Ilyenkor utólag is megtehetik ezt, az adóhatóság pedig visszamenőleg törli járuléktartozásukat. A feledékenység “jutalmaként” ugyan több ezer forintos mulasztási bírságot rónak ki rájuk, de ez még mindig kevesebb, mint a sokszor több százezerre rúgó járuléktartozás.
Mint Pálinkásné Balázs Esztertől, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk, augusztus végére befejezik a folyószámla-kivonatok kiküldését a közel 870 ezer magánszemély számára – idesorolva a volt és jelenleg is tevékenykedő egyéni vállalkozókat is. Az idén először kapják kézhez az adózók az egységes adó- és járulék-folyószámlát, azaz egy olyan összesítést, amelyen valamennyi adó és járulék, valamint késedelmi pótlék is szerepel. Korábban külön vezették az adó-, s külön a járulék-folyószámlát, így kiküldésükre és egyeztetésükre is más helyen került sor.
Az egységes folyószámla ezért jóval terjedelmesebb, mintegy a négyszerese a megelőző években ilyen idő tájt kiküldött adófolyószámlának. Átlagosan hat oldalt tesznek ki a kivonatok, s azokhoz még egy kétoldalas magyarázat is tartozik. A legvastagabb borítékot a magánszemélyek közül az az egyéni vállalkozó kapja az idén, akinek 55 oldalon keresztül részletezték kötelezettségeit. Az ilyen nagyságú adófolyószámla-kivonat azonban szerencsére fehér hollónak számít a magánszemélyek között.
Nem úgy a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek szeptember 25-e és október 31-e között vehetik át a dokumentumot. Tavaly a működő 443 ezer gazdálkodó fele kapott ilyen iratot. Ebben az évben ennél kicsit magasabb arányra számít Pálinkásné Balázs Eszter, hozzátéve, hogy a magánszemélyek esetében is többre számított.
FEJTÖRŐ. A cégeknél átlagosan több tucat oldalt tesz ki egy-egy kivonat, persze a nagyobbaknál ennél is terjedelmesebb lehet, már csak azért is, mert ezen adózói kör számára a korábbi években már megszokottakhoz képest új adatokat, információkat is tartalmaz majd. A főosztályvezető-helyettes azonban ígéri: csak olyan új adatok lesznek a kivonatban, amelyek megkönnyítik az adózók munkáját. Azt nem állítja, hogy könnyű lesz rajta eligazodni, azt viszont igen, hogy a könyvelésben jártas szakemberek megértik majd. Véleménye szerint a vállalkozásoknál a járulékok esetében sok probléma várható, tekintettel arra, hogy 1999. január elseje előtt más tb-szabály volt hatályban.
Az APEH-nek egyébként 1988 óta feladata, hogy az adózókat évente egyszer értesítse adófolyószámlájuk egyenlegéről, illetve a felszámított késedelmi pótlékról. Tavaly óta csak azok kapnak ilyen kivonatot, akiknek legalább egy adónemben tartozásuk van, vagy késedelmi pótlékot kell fizetniük, illetve az idén azok is, akiknek valamely járulék- vagy adónemben legalább egy könyvelt tételük van. A többiek – többmilliós adózói körről van szó – a törvény értelmében csak illeték ellenében, kérelemre juthatnak ilyen okirathoz. Éppen ezért kezdeményezte az adóhatóság, hogy a jövő évtől minden adózó évente egyszer ingyenesen megtudhassa: milyen adó- és járuléktételeket könyvelt a folyószámláján a hatóság. Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke helyesli az APEH kezdeményezését, mondván: gyakran probléma volt: vajon azért nem kapott valaki kivonatot, mert túlfizetése volt, esetleg azért, mert nem jutott el hozzá. Ugyan illeték ellenében adott az adóhatóság ilyen okiratot, azonban ezt sorban állás nélkül nem lehetett megúszni. Ráadásul az ily módon kiállított kivonat kevésbé volt használható és beszédes, mint amilyent évente egyszer ingyenesen küldtek.
Ha a feltüntetett adatokkal kapcsolatban bármilyen észrevétele van az adózónak, akkor azt az APEH illetékes igazgatóságán írásban, vagy előzetes szóbeli egyeztetés után személyesen teheti meg. Tavaly a kiküldött kivonatoknak mintegy 15 százalékára érkezett észrevétel; nem kizárt, hogy az idén ennél nagyobb lesz ez az arány. A visszajelzések augusztus közepe óta hatványozottan emelkednek: van olyan budapesti igazgatóság, ahol már csak októberre lehet időpontot kapni személyes egyeztetésre. A folyószámlán esetleg megjelenő hatalmas adóhátralék miatt egyébként nem kell azonnal szívrohamot kapni, vagy egyenesen az APEH elnökének levelet írni. Különösen magánszemélyek esetén fordul elő gyakran, hogy rossz számlaszámra fizetett az adózó, esetleg időközben nyugdíjba ment, ám erről nem értesítette a járulékigazgatóságot, vagy éppen a befizetési csekken nem tüntette fel az adóazonosító jelét. Tipikus hiba az is, hogy apa a fia, férj a felesége csekkjén adta fel befizetését. Ilyen esetekben, ha az adózó okiratokkal igazolni tudja állítását, igyekeznek a hibát azonnal orvosolni. Ha nem sikerül megegyezni, akkor az adóhatóság határozatot hoz. Nem túl gyakran ugyan, de az is előfordult már, hogy a hibát az adóhatóság követte el: rosszul rögzítettek egy bevallást, vagy a befizetést a könyvelés nem regisztrálta.
JÁRULÉKGONDOK. “Egyelőre úgy tűnik, az adók könyvelésével nem túl sok a probléma, annál több gond van a járulékok esetében” – tudtuk meg Kerekes Anikótól. Akadt olyan adózó, akinek járulékát már háromszor is egyeztetni kellett, mert az APEH-nél gyakran különböző helyekről kell összeszedni az ehhez szükséges papírokat, ami viszont időt igényel. Az adószakértő reméli, hogy a mostani egyeztetés eredményét a járulékok esetében is átvezeti az adóhatóság a saját könyvelésén, s nem kell az egyszer már leegyeztetett tételekkel jövőre újra kezdeni.
