Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Cozma-gyilkosság perének csütörtöki fellebbviteli tárgyalásán az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Németh Győző védője is. Véleménye szerint a Veszprém Megyei Bíróság “kiválogatta a vallomásokból a legkedvezőbb mondatokat”, majd megalapozatlan tényállást és törvényellenes minősítést állapított meg.
Fekete S. Tamás kijelentette: a megyei bíróság “nyilvánvaló tényeket hagyott figyelmen kívül, amelyek a minősítés ellen szóltak”, így nem érvényesült az az elv, amely szerint “az ellentmondások haszonélvezője a vádlott kellett hogy legyen”. Németh Győző sem tettese, sem részese nem volt emberölésnek. Ennek alapján kérte, hogy azért ítéljék ügyfelét határozott idejű szabadságvesztésre, amit elkövetett: életveszélyt okozó testi sértésért. Szavai szerint van olyan időpillanat, amelyben az első fokú ítélet szerint védence egyszerre két helyen tartózkodott.
Mint mondta, ügyfelének esetében volt, hogy olyan tényállást fogadott el a bíróság, amelyet 28-ból egyetlen tanú látott, az pedig saját beismerése szerint is súlyosan ittas volt. Szerinte például helytelen következtetés, hogy Marian Cozmát a fal közelébe szorították, mivel ez egy négy méter széles utcában értelmezhetetlen, ahogy az is, hogy mintegy vezényszóra támadtak a vádlottak a sportolókra, hiszen ilyen a valóságban nem történt. Megjegyezte, hogy a periratokban szerepelnek olyan közvetett vallomások is, amelyek műkörmösnél vagy kocsmában hallottakra támaszkodnak.
A védői felszólalások délután folytatódnak a Győri Ítélőtáblán.
Fekete S. Tamás előtt Tuza Péter is mintegy fél órán keresztül sorolta azokat a mozzanatokat, amelyek alapján végül kijelentette, “ez a büntetőeljárás maga az eljárási szabálysértés”.
Az általa vélelmezett hibák közé sorolta, első fokon nem vonták össze ezzel az üggyel a témában folyó másik eljárást, noha bizonyítható, hogy arról az eljáró tanácsnak tudomása volt. Az ügyészség korábban az emberölés bűntettétől elkülönítette a csoportosan elkövetett és a köznyugalmat súlyosan megzavaró, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettét. Az ügyvéd hozzátette: a vádlottaknak és a védőknek joguk lett volna ismerni a másik eljárásban keletkezett adatokat, iratokat, de kifogásolta azt is, hogy megesett: úgy folyt a tárgyalás, hogy védencének nem volt ügyvédje vagy képviseletét a vele érdekellentétben álló ötödrendű vádlott jogi képviselője látta el. Szerinte ez önmagában is alapos indok a hatályon kívül helyezéshez.
A Marian Cozma halálát okozó szúrás kapcsán Tuza Péter azt emelte ki: a mozdulat ösztönös volt, a szereplők elhelyezkedése és mozgása alapján pedig védencének nem is későbbi áldozata szívére kellett volna céloznia, ha annak életét ki akarja oltani. Ezért azt kérte: ha a bíróság mégsem helyezné hatályon kívül az elsőfokú döntést, védencét testi sértésben marasztalja el.
Egyben megkérdőjelezte, hogy Marian Cozma mindvégig jogos védelmi helyzetben volt; elmondta: az összeütközésnek volt olyan pillanata, amikor a sportolók kerültek erőfölénybe. Egyben – kifogásolva, hogy az elsőfokú ítélet “roma csoportként” említi “folyamatosan és következetesen” a vádlottakat – Tuza Péter arra kérte a fellebbviteli tanácsot, hogy “ettől a jelenségtől deklaratívan határolódjon el”. Kitért arra is: a bírót döntéseiben nem vezethetik érzelmei, még akkor sem, ha egy közkedvelt, világklasszis sportoló az áldozat. “A bírói talár alól egy pillanatra sem villanhat elő a kézilabdamez” – fogalmazott Tuza Péter.
Csütörtökön, valamivel kilenc óra után kezdődött a Cozma-per fellebbviteli tárgyalása a Győri Ítélőtáblán. Előbb a jelenlévőket vették számba: a hét vádlott és védőik, valamint a sértettek képviselői is rendben megjelentek.
Ezután az ügyészi felszólalás következett, melyben komoly hangsúlyt kapott, az első számú sértett Marian Cozma és családja. A kézilabdázó édesapja ismertté vált hazánkban, rokonszenves nyilatkozataiban sosem beszélt megtorlásról. Az igazságszolgáltatás célja, hogy tisztességes eljárás során megfelelő ítélet szülessen, s ne . Az ügyész kiemelte, hogy az ügyet tekintve talán túlzó mértékű a periratok mennyisége, de inkább jellemezze az eljárást túlzott alaposság, mint szemernyi kétség.
Mészáros Tamás ügyész arról is beszélt, hogy a Cozma-gyilkoság tárgyalása arra is hivatott, hogy “bebizonyítsa, Magyarországon mindenki, magyar és nem magyar áldozat egyaránt bizton számíthat arra, hogy az ellene súlyos bűncselekményt elkövetők megbüntetésével elégtételt kap”.
Az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság tavaly júniusban hozott ítéletet. Raffael Sándor első- és Németh Győző másodrendű vádlott életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, legkorábban 30 év múlva szabadulhatnak, míg Sztojka Iván harmadrendű vádlottnak 20 évet kell a nem jogerős ítélet szerint fegyházban töltenie.
Németh Balázs tanácsvezető bíró az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat társtettesként, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, valamint bűnsegédként, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott tagját 2009. február 8-án hajnalban gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt. A segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.
A Győri Ítélőtábla április végén hirdet másodfokú, jogerős ítéletet az ügyben.
