Gazdaság

MULTIPLEX MOZIK – Sok a jóból

Vidéki, sőt regionális terjeszkedésbe fogtak a multiplex mozik üzemeltetői. Budapesten már kezd túltelítetté válni a piac, olyannyira, hogy kérdésessé vált az új beruházások megtérülése.

Csaknem 8 millió jegyet váltottak tavaly a budapesti mozik előadásaira, s ezek háromnegyede valamelyik multiplex pénztáránál kelt el. A fővárosban már ma is óriási a verseny, és ez még fokozódik, hiszen nem állt le a soktermes filmszínházak építése. “A baj az, hogy a látogatók száma adott, így minden újabb mozi a többiektől vesz el egy szeletet a tortából” – hangoztatja Kálmán András, az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Rt. igazgatója. Állítását az adatok is alátámasztják: a multiplexek szaporodásával kimutathatóan csökken az év kezdetekor már meglévő multiplexek kihasználtsága (lásd a táblázatot). Pedig szakemberek szerint ahhoz, hogy a beruházási költségek öt év alatt megtérüljenek, legalább a 25 százalékot el kell érnie ennek a mutatónak.

KÉRDÉSES MEGTÉRÜLÉS. Magyarország első multiplex moziját az InterCom nyitotta meg 1996. november 14-én, az ausztrál Village Cinemas International céggel közösen, Hollywood Multiplex néven a Duna Plazában. “A befektetésünk két és fél év alatt megtérült, ám ez a siker egyszeri és megismételhetetlen a térségben” – vélekedik Kálmán András. A 9 termet másfél esztendővel később további kettővel kiegészítették, csaknem 2400 férőhelyesre bővítve a komplexumot. (Az ausztrál partnernek ez volt az első mozija Európában – anyacége, a Village Roadshow 750 mozit működtet a világban -, s azóta már Olaszországban, Görögországban, Ausztriában és Franciaországban is üzemelnek Village Cinemas multiplexek.) Néhány hete, május végén pedig a cég már eleve 11 termes mozival indult Budán, az Eurocenterben. Tavalyelőtt a Lurdy Házban, a múlt évben Kecskeméten, az idén áprilisban pedig Nyíregyházán nyitottak multiplexet (10, 5, illetve 6 teremmel), s hamarosan a miskolci beruházásuk is elkészül. E létesítmények együttes költsége 21 millió dollárra rúg. A Lurdy Házban lévő mozi megtérülési idejét eredetileg hat évre tervezték, ám nem kizárt, hogy tíz lesz belőle. “Ez idehaza elmegy, az érzelmi kötődés miatt, ám külföldi beruházásainknál csak az üzlet számít” – jegyzi meg Kálmán András. Kecskeméten ugyancsak nagy kérdőjel, mikor lesz rentábilis a mozi.

Az InterCom-Village páros újabb nagyszabású projektre készül: annak ellenére, hogy néhány éve a szakemberek túlzott merészségnek tartották 50-100 ezer fős városokba multiplexet telepíteni, szerződést kötöttek a Plaza Centers-szel a 9 városban felépülő, 12 ezer négyzetméter bruttó alapterületű bevásárló- és szórakoztató központokba való betelepülésre. (A két társaság általában 15 – de legalább 10 – esztendőre köt szerződést, további 5 év opcióval.) A tervek szerint a nagykanizsai és a kaposvári multiplex még az idén megnyitja kapuit, a szolnoki pedig a jövő év elején startol. Mindez mozinként 2,5 millió dolláros beruházást jelent, mely fele-fele arányban oszlik meg az építő és az üzemeltető között.

A multiplex helyiségeit rendszerint bérli a mozi tulajdonosa, mely annyiban megnehezíti a dolgát, hogy a bérleti díjat dollárban állapítják meg, míg a belépőjegyeket forintért értékesítik. A Duna Plazában a nyitáskor 360 forintba került a mozijegy, jelenleg 790 forintot kell érte fizetni. Reálértéken ez minimális emelkedést jelent, miközben növekedtek a bérleti díjak és az üzemeltetési költségek. A beruházás ráadásul nagyjából annyiba kerül, mint nyugaton, a jegyek viszont a kinti tarifák harmadrészébe. Kálmán András szerint nem véletlen, hogy a régi építésű, multiplexszé átalakított Corvint tulajdonló Budapest Film az 1996-os nyitás óta alacsonyan tudja tartani az árait.

ÁRVERSENY. Feldmájer Sándor, a Budapest Film tanácsadója, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára ezt az indokot csak részben fogadja el, hiszen őket is terhelik a kölcsönök. Mint mondja, mérsékelt áraiknak is köszönhető a magas látogatottságuk, mely bevételi többletet eredményez. A multiplex üzletbe azért szálltak be, hogy továbbra is megőrizzék piaci részesedésüket, és az ebből származó profitból fenntarthassák a saját üzemelésű 4 art mozijukat (a Puskint, a Művészt, a Szindbádot, a Tabánt), összesen 11 teremmel, valamint műsoruk és a magyar, európai filmkínálat biztosítására forgalmazhassanak művészfilmeket. A profitból a Budapest Mozi Közalapítványon keresztül támogatjuk a többi art mozit, ezzel életben tartva az Európában ritkaságnak számító fővárosi art-hálózat (13 mozi, 18 teremmel), melyet 800-900 ezren látogatnak évente. A Budapest Film a közelmúltban nyitott a Rózsadomb bevásárlóközpontban egy 3 termes multiplexet, június 15-én pedig a Mammutban lévő mozija is vetíteni kezdett. Feldmájer Sándor tévesnek tartja azt a közhiedelmet, hogy a hagyományos mozikat a multiplexek tették tönkre. Nagyobb részük ugyanis 1988 és 1993 között szűnt meg, amikor elterjedtek a videomagnók és a műholdas tévécsatornák. A mélypontot 1995 jelentette, amikor még nem is létezett Magyarországon multiplex.

Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Alapítvány főtitkára úgy véli, nem az a lényeg, hogy kis mozi vagy multiplex, hanem hogy a kínálatban a magyar és az európai produkciók is hangsúlyosan szerepeljenek, mindenki jusson hozzá a kedvenc filmjeihez.

Kálmán András azt tapasztalja, hogy Budapest és Miskolc kivételével nincs konkurenciaharc, mert ha betelepül valaki egy kisebb városba, a nagyságrend miatt nem talál követőkre.

A kínálat azonban Budapesten tovább bővül. A Camponában és a Westend City Centerben lévő dél-afrikai Steer-Kinekor, a Pólusban mozit bérlő legnagyobb tengerentúli multiplex-üzemeltető, a kanadai-amerikai Cineplex Odeon és az eddig említettek mellett hamarosan a magyarországi piacra lép a német CinamaxX is, mely más funkcióra is átalakítható mozival jelentkezik majd az épülő MOM Parkban.

Az Israel T. Cinema, amely eddig Budapesten csak a Csepel Plazában képviseltette magát, hamarosan szintén nyit egy 10 termes komplexumot az Új Udvarban. Vidéken eddig is erősen terjeszkedett, hiszen mind a 6, megyeszékhelyeken létesített plazába beköltözött, így június 13-án Miskolcon is megkezdte a vetítést. “Nyáron ugyan kevesebben jönnek, mint télen, az eredményeinkkel mégis elégedettek lehetünk. Rendkívül vonzó a vidéki közönség számára, hogy ők is a premierekkel egy időben nézhetik meg az újdonságokat” – magyarázza Nagy Armilla, az IT Magyar Cinema Kft. menedzsere.

A bevásárlóközpontok örömmel látják a multiplexeket. “Nagy hangsúlyt fektetünk a szórakoztató részekre, mely többnyire 40 százalékot tölt ki a komplexumainkban. A mozi nagymértékben emeli a látogatottságot, s nemzetközi és itteni tapasztalataink is azt mutatják, hogy a mozilátogatók előbb-utóbb vásárlókká válnak” – állapítja meg Sammy S. Smucha, a Plaza Centers elnök-vezérigazgatója.

RÉGIÓS HÓDÍTÁS. A környezet valóban nagyon fontos, önálló multiplex mozi nemigen található. Az 1988-ban alakult InterCom például Bulgáriában egy 11 ezer négyzetméteres épületben 6 ezer négyzetméteres mozit rendez be, a fennmaradó területen pedig másfajta kikapcsolódásra kínál majd lehetőséget. A társaság Horvátországot is önállóan célozza meg, Bukarestben viszont a Village Cinemas International céggel közösen nyitották meg a napokban Románia első – 10 termes – multiplex moziját. A magyarországi központú Plaza Centers szintén terjeszkedésbe fogott Közép-, és Kelet-Európában és Görögországban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik