Belföld

Nem éltek vissza a jogos önvédelemmel

Onvedelem(2)(1)(960x640).jpg (önvédelem)
Onvedelem(2)(1)(960x640).jpg (önvédelem)

Az igazságügyért felelős államtitkár szerint nem lett több önbíráskodó a Btk. módosítása után.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelmi helyzet kiszélesítésével növeli a polgárok biztonságát – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatóján, Budapesten. Répássy Róbert szerint ennek indoka, hogy a változtatás a megtámadott védekezésének kockázatát a támadóra helyezi át.

Felidézte: az öt hónappal ezelőtt hatályba lépett új Btk. a jogos védelem szabályait alapvetően megváltoztatta, kibővítette és meghatározta azokat a tipikus elkövetési módokat, amikor a megtámadottnak nem kell tekintettel lennie a szükségesség és arányosság követelményére. Példaként említette, ha valakit éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan megtámadnak, vagy valakinek a lakásába ugyanilyen módon hatolnak be. A lakáshoz tartozó bekerített helyre, vagyis a kertbe való behatolás akkor teremti meg a kockázat nélküli védekezés lehetőségét, amikor fegyveresen követik el valaki ellen a bűncselekményt.

Nem éltek vissza

Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt hónapok bizonyították, hogy az új szabályozást érintő kritikák megalapozatlanok voltak, nincs tudomása olyan esetről, amikor a jogos védelmi helyzet kiszélesítésével bárki is visszaélt volna. Emlékeztetett: a törvényt kritizálók azt feltételezték, hogy a jogos védelmi helyzetet éppen bűncselekmények elkövetésére, például önbíráskodásra fogják kihasználni.

Az új szabályozást követő statisztikai adatokat firtató kérdésre azonban nem számokkal válaszolt. Azt mondta: a jogos védelmi helyzet kiszélesítése épp azt a célt szolgálta, hogy az ügyészség vádat se emeljen ezekben az esetekben, ne kelljen a megtámadottnak egy hosszú eljárásban bizonyítania, hogy az élete veszélyben volt.

A jogos nem lehet életveszélyes

A jogos védelem olyan intézmény, amelyet az alaptörvény garantál az állampolgárok számára – mondta Répássy. Idézte: “mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”.

A jogos védelmi helyzet elkerülésére, a védekezésre az új Btk., de már a korábbi Btk. is rögzítette a megelőző jogos védelem intézményét. Ebbe a körbe tartozik, ha valaki telepített eszközzel, valamilyen technikai védelmet hoz létre a lakásában vagy a kertjében. Ez az eszköz azonban sem a korábbi, sem a mostani jogszabály szerint nem lehet az élet kioltására alkalmas – hangsúlyozta az államtitkár.

Emberéletet követelő védekezések

Legutóbb a vácszentlászlói gazda esete osztotta meg a közvéleményt. Ő fagyállót kevert a borába, amelyet folyamatosan dézsmáltak a tolvajok. A banda egyik tagja meghalt.  A gazda esetében sem lehet jogos védelemről beszélni, noha valószínűleg, nem is a Btk módosítása bátorította erre, inkább elkeseredettségében tette, amit tett.

2008-ban egy férfi úgy védte a kertjét a tolvajoktól, hogy áramot vezetett a kerítésbe, egy ember meghalt, mégis megúszta megrovással.

2009-ben egy tiszalúci férfi azt elégelte meg, hogy bemásztak az udvarára a gyerekek, ő is áramot vezetett a kerítésbe, két kislány megsérült, de nem életveszélyesen. A férfit két év börtönre ítélték.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik