Macedónia – a régió országai közül az utolsók egyikeként – szintén a távközlés magánkézbe adásának útjára lép. Állami vállalatát, a Makedonski Telekomunikacii-t (MakTel) az EBRD részvételével kívánják a befektetők számára vonzóvá tenni. A nemzetközi hitelintézet és a távközlési társaság kapcsolatának kezdete 1995-re datálódik. Az EBRD ekkor 42,6 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a balkáni nemzeti telefontársaság javára. A mostani kezdeményezés esetében azonban nem csupán pénzkölcsönzésről van szó, hiszen a rangos intézmény tőkebefektetést is fontolgat. Londonban úgy tartják, hogy az idén esedékes privatizációban a banki részvétel a MakTelnek nagyon jól jöhet. Az EBRD várhatóan 50 millió dolláros „hozzájárulásra” szánja el magát. Hogy ezzel mekkora tulajdoni hányadra tehet szert, az a privatizációs pályázat során jelentkező stratégiai befektető szándékaitól és pénztárcájától függ. A kormány mindenesetre 35 százalék körüli tulajdonrészt kíván a piacon értékesíteni. Az ügylet méretére jellemző, hogy Macedóniában elvárják: ez az egyetlen tranzakció múlja felül az országba az 1991-es függetlenné nyilvánítástól mindmáig beáramlott külföldi tőke összegét. Mindezek előtt azonban még a MakTel-t részvénytársasággá alakítják – a jelek szerint az EBRD részvételével.
A banknak egyébként szinte megalakulása óta „szokása” a távközlési szektor istápolása. Kezdte rögtön Magyarországon és Csehországban, majd rendre folytatta, ahol éppen privatizációra, új beruházásokra került sor. A bank eddigi összes kihelyezésének egytizedével illette a telekommunikációt szerte a régióban. Ezen közel egymilliárd ecu mellé pedig – az EBRD-jelenlét biztató hatására – körülbelül még háromszor ennyit vonzott. A bank közvetlen tőkebefektetéseken és hiteleken túl a technikai segítségnyújtásból is kiveszi a részét, mint ahogy e társaságok a pénzintézet jogi és pénzügyi tanácsait is élvezhetik. Szerepe ugyanakkor időről időre változik, s ezt követik konstrukciói is. A középtávú adósságfinanszírozás helyett – tartják a banknál – mindinkább hosszú lejáratú hitelekre és egyre összetettebb megoldásokra van szükség. Azáltal azonban, hogy az EBRD mind keletebbre és délebbre tekint, újfent bevetheti magát a politikai, a jogi és a szabályozási kockázatokba, amelyek Moldova, Tadzsikisztán és Türkmenisztán nemzeti távközlési szolgáltatóinak privatizációjakor is meglehetősen hangsúlyos szerepet róttak rá. Az intézmény fő teendőinek a távközlés terén a helyi telefonhálózatok digitalizálását, új – kábeltelevíziós és telefonszolgáltatásokat egyaránt nyújtó – hálózatok kialakítását tartja.
Az idei első, január elején jóváhagyott hitelből nyilván hasonló beruházások végrehajtására is sor kerül. A 100 millió dolláros kölcsönt Románia egyelőre állami pártában lévő távközlési szolgáltatója kapja. A Rom Telecomból 30 százalékos tulajdonrészre keres kérőt a kormány, amely abban bízik, 1998 közepére már le is zárul az ügylet.
