Nem indokolt annak ombudsmani kezdeményezése, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok nem szavazhatnak levélben – állapította meg Molnár Csaba országgyűlési képviselőnek küldött válaszlevelében az alapvető jogok biztosa.
Egyszer már foglalkoztak vele
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleménye emlékeztet, hogy a képviselő beadványa szerint a választási eljárási törvény indokolatlanul tesz különbséget a választópolgárok között azáltal, hogy amíg a külföldi lakóhelyű választópolgárok levélben szavazhatnak, addig a bármely okból – a választás napján – külföldön tartózkodó választópolgároknak, alkotmányos joguk gyakorlásához adott esetben több száz vagy ezer kilométert kell utazniuk a legközelebbi magyar külképviseletig.
A hivatal rámutat arra, hogy Szabó Máté korábbi alapjogi biztos 2013. szeptember elején – egy másik országgyűlési képviselő beadványa alapján – már foglalkozott a kérdéssel. Az akkor kialakított ombudsmani álláspont óta azonban nem történt lényeges változás a választójogi szabályozásban, így a korábbi biztosi álláspont megváltoztatására Székely László ombudsman nem lát okot – írják.
Nem diszkriminatív
Az alapvető jogok biztosa válaszlevelében hangsúlyozta, hogy a szavazat leadásának módszerei között való választás nem alkotmányossági kérdés mindaddig, amíg biztosítottak a megfelelő garanciák. Az indoklás szerint a módszerek kiválasztására a jogalkotónak szabad döntési kompetenciája van. Egy 2010-es alkotmánybírósági határozat is abban rögzítette a jogalkotó kötelességét, hogy megfelelően biztosítania kell a választójog közvetlen és személyes gyakorlásának feltételeit és meg kell teremtenie annak az alkotmányos követelményekkel összhangban álló technikai feltételeit.
Az alapvető jogok biztosa kiemelte, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat szerint igazolható a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a választás napján nem Magyarországon tartózkodó választópolgárok közötti különbségtétel. Az Alkotmánybíróság ugyanis idén januárban egy határozatában megállapította, hogy a választópolgárok összessége a lakóhelyük tekintetében nem tekinthető homogén, tehát azonos jellemzőkkel leírható csoportnak, ezért a kifogásolt rendelkezés diszkriminatív jellege sem vizsgálható.
Mindezek miatt az ombudsman megállapította, hogy nem valósít meg hátrányos megkülönböztetést a választási eljárási törvény azon rendelkezése, amely szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nem szavazhatnak levélben.