Az új választási eljárási törvény értelmében a 2014-es választásokon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak csak levélben, a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó magyarok nem. Ők kizárólag személyesen, a magyar külképviseleteken adhatják le voksaikat. Az elmúlt időben többen felvetették, hogy ez alkotmányellenesen különböztet meg két szavazói kört – írja Orbán Balázs András.
Nem minden diszkrimináció tiltott?
A Századvég kutatási igazgatója az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság gyakorlatát vizsgálva ugyanakkor arra jut, hogy nem minden hátrányos megkülönböztetés tilos. A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha sérti az emberi méltóságot. Ez utóbbi megítélésekor azt kell vizsgálni, egy homogén csoportot alkotnak-e azok, akiket a szabályozás hátrányosan érint, illetve azokat, akiket nem. A homogén csoportba sorolhatók megkülönbözetése alaptörvény-ellenes, ha annak nincs olyan ésszerűségi alapja, ami kizárja a megkülönböztetés önkényességét.
Fotó: MTI
Homogén-e vagy nem?
A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó magyarok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok Orbán szerint nem alkotnak homogén csoportot. A lakcím léte vagy hiánya többet jelent annál, mint hogy valaki szerepel-e a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, az a “politikai nemzethez való tartozás intenzitását igyekszik kifejezni”. Az új választási rendszer egésze két elven alapul: deklarálja, hogy a határon túli magyarok is részesei a magyarországi politikai akaratképzésnek, másrészt rögzíti, hogy mivel kapcsolataik mások, mint Magyarországon élő társaiké, így az egyéni választókerületek érdekeit de facto képviselők megválasztásában szerepük nincs. Ebből következően számukra a választójog csupán egy, az országos listára leadható szavazatban realizálódik.
Markáns különbségek
Ettől eltérően a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokkal összefüggésben az a feltételezés él, hogy ők – függetlenül az éppen aktuális tartózkodási helyüktől – a politikai közösség magját alkotják, és ezért az országos és az egyéni választókerületi csatornán is befolyásolhatják a legfőbb népképviseleti szerv összetételét. Összességében tehát megállapítható – írja az elemzés –, hogy jól azonosíthatóak a két csoport közötti markáns különbségek. Mindebből következően nem állítható össze egy homogén csoport a két személyi körből, és ez végeredményben az alkotmányellenesség megállapíthatóságát is kizárja.
A PM egyszer már elbukott
Korábban az ombudsmanhoz fordult a Párbeszéd Magyarországért (PM), mert a szervezet véleménye szerint alkotmányellenes, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó magyarok csak a külképviseleteken szavazhatnak, míg azok, akiknek nincsen magyar lakcímük ezt levélben is megtehetik. Jávor Benedek és Karácsony Gergely ezért egy olyan módosító indítványt nyújtott be a választási eljárási törvényhez, amivel a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodóknak is lehetővé tették volna a levélben szavazást. Javaslatuk nem kapott elegendő támogatást a parlament alkotmányügyi bizottságában, ezért nem került a Ház elé.
A DK is belevágott
Később a Demokratikus Koalíció is indokolatlan és méltánytalan hátránynak nevezte, hogy a kettős állampolgárokkal szemben hátrányban vannak azok, akik külföldön dolgoznak. A DK is a választójogi törvény módosítását szeretné, mert a jelenlegi szabályozás csaknem félmillió ember szavazati jogát érinti hátrányosan, ami Gyurcsány Ferenc szerint “nemcsak alkotmányellenes, de mélyen tisztességtelen” is. A DK is az ombudsmanhoz fordult, azt kérve, javasolja az Alkotmánybíróságnak a jogszabály vizsgálatát. Az ellenzék szerint egyetlen okkal magyarázható a különbségtétel. A Fidesz feltehetően azt vélelmezi, hogy a környező országokban élő magyarok körében magasabb a támogatottsága, mint az országot az elmúlt években elhagyó állampolgárok között.
