Válságkezelő intézkedéseivel 118 milliárd rubel többletbevételhez kívánta juttatni Szergej Kirijenko kormányfő a költségvetést, de az orosz törvényhozás alsóháza a múlt héten tartott rendkívüli ülésein összességében csak 20 milliárdnyit hozó törvénymódosítást fogadott el. Ezek között az átalányadó bevezetése 20 milliárd rubeles plusznak felel meg, viszont a nyereségadó csökkentése (35-ről 30 százalékra) 9 milliárdos, 18 különböző helyi adó eltörlése pedig 14 milliárdos mínuszt jelent az eredeti elképzelésekhez képest. Nagy nyereség azonban, hogy a Duma harmadik olvasatban alapként elfogadta az adókat egybegyűjtő törvénykönyv, az úgynevezett adókódex tervezetét.
A képviselők megakadályozták az 5 százalékos fogyasztási adó országos bevezetését (ez 40 milliárd rubel kiegészítő pénzforráshoz juttatta volna a büdzsét), de lehetővé tették azt helyi szinten, a régiók számára. „Elszállt” az új jövedelemadó-sávokra és az adókedvezmények szűkítésére tett javaslat (18 milliárdos veszteség), az áttérés az áfa-befizetés szállításkor való teljesítésére (mínusz 8 milliárd) és a földadó növelése (32 milliárdos veszteség). Bizonyos szociális kiadások csökkentéséről is döntött azonban a törvényhozás; ezentúl például csak azok kaphatnak a gyermekek után családi pótlékot, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum 150 százalékát.
Az alsóház szeretett volna többet megtudni Oroszország és az IMF új kölcsön-megállapodásáról, amely másfél év alatt 22,6 milliárd dollár pótlólagos hitelhez juttatja Moszkvát. Ám meghallgatásán Mihail Zadornov pénzügyminiszter elzárkózott a részletek és a feltételek ismertetésétől, csupán a rendkívül kedvező kamatfeltételeket emelte ki.
A kormány a parlamenti ülést követően azonnal megnyitotta a „második frontot”. Saját hatáskörében döntött arról, hogy 10 százalékos forgalmi adóval terheljék meg a mobiltelefon-hálózatok és személyhívó-rendszerek forgalmát. Ugyanakkor a magasabb oktánszámú benzinek fogyasztási adóját növelik, s járműadót vetnek ki a nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárokra és személygépkocsikra (500, illetve 2000 köbcentiméter felett). Ez azonban mindössze 10 milliárd rubel pluszbevételt hoz a költségvetés konyhájára. A tervek szerint pótlólagos adóbevallásra is lehetőséget adnának a természetes személyeknek. Ha a Duma jóváhagyja a tervezetet, a jövedelmüket 1992 és 1997 között eltitkolók bűnbánóan járulhatnak majd az adóhivatal elé, s a hatóság elől eldugott összeg 30 százalékának lerovása fejében megszabadulhatnak a fenyegető büntetéstől, s egyben legalizálhatják pénzüket.
Kirijenko a hét végén rendeletet írt alá az importvámok 3 százalékpontos emeléséről. Ez valamennyi behozott árucikkre kiterjed, köztük a forgalom oroszlánrészét adó élelmiszerekre is. A pénzügyi tárca szakértőinek becslése szerint a lépés évi 1 milliárd dollár többletbevételhez juttatja a büdzsét. A miniszterelnök elismerte, hogy ennek nyomán az importtermékek ára növekedni fog, reményei szerint azonban ez nem haladja majd meg a 3 százalékot. A vámok emelése része a kormány stabilizációs programjának, s bekerült a Valutaalappal aláírt jegyzőkönyvbe is.
Washingtonba való elutazása előtt az IMF-tárgyalásokkal megbízott Anatolij Csubajsz 80 százalékos esélyt látott arra, hogy a pénzintézet igazgatótanácsa megelégszik a válságintézkedésekkel, s áldását adja az 5,6 milliárd dolláros hitelrészlet folyósítására. Csubajsz is úgy nyilatkozott azonban, hogy az IMF-hitel csak átmeneti megoldást jelent; a gazdasági bajok végleges orvoslása az orosz vezetés feladata.
