Sándor István alelnök szerint az ÁSZ a bőség zavarával küszködött 1997-ben: 56 vizsgálatot zártak le, s ebből az országgyűlési bizottságok 50 jelentést tűztek napirendre. A számvevők energiájának felét a költségvetés és a helyi önkormányzatok körüli vizsgálatok kötötték le. A központi és a tb-büdzsé szokásos revízióján túl górcső alá vették az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1996-os üzletvitelét („az ellenőrzések hatására javult a privatizációs tranzakciók átláthatósága”); sorra került a privatizálás előtt álló nagybankok vizsgálata („a Budapest Bank privatizációja és a Polgári Bank visszavásárlása pénzügyi szempontból nem minősíthető célszerűnek és eredményesnek”); a pártok átvilágítása („gazdálkodásuk javuló tendenciát mutat”); valamint a közalapítványok egy részének áttekintése („nem megnyugtató a költségvetési támogatás felhasználása”). Az önkormányzatoknál ezer vizsgálatot végeztek; a tapasztalatok szerint e téren a gazdálkodás szabályozatlan, a beruházási támogatások 40 százalékát pedig nem használják fel. Az sem megnyugtató, hogy helyszíni ellenőrzésre legfeljebb hét-nyolc évente, vagy annál is ritkábban kerül sor.
A jelentéseket követően általában figyelembe veszik a számvevők megállapításait, s a többség kedvezően reagál az ajánlásokra. (Van persze ellenpélda is: a Budapest Bank és a Duna TV például semmiféle visszajelzést nem küldött az ÁSZ-javaslatokra.) A testület egyébiránt 19 alkalommal tett feljelentést a számviteli fegyelem megsértése és hűtlen kezelés miatt; ennek nyomán 14 büntetőeljárás indult.
Az idei tevékenység súlypontjait a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok; az autonómiával bíró, ám parlamenti döntéssel befolyásolt területek (helyi és tb-önkormányzatok); a közvagyon kincstári, üzleti és nonprofit elemei; valamint az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények adják. De felbukkannak majd az ÁSZ szakértői a külügyi és a népjóléti tárcánál, megvizsgálják a járóbeteg-szakellátást, a kórházi gép- és műszerellátást, a gyógyszertámogatást, továbbá az alapfokú oktatásra szánt 70 milliárd forint sorsát is. Szintén napirenden van a kohászati reorganizáció (50 milliárdnyi költségvetési forintot fordított a kormányzat eddig a borsodi válságkezelésre), a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatása, s a közszolgálati médiumok ellenőrzése is.
A Számvevőszéket felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Nagy Sándor a következő ciklusban halaszthatatlannak tartja az új ÁSZ-törvény megalkotását, mondván: igazodni kell a nemzetközi gyakorlathoz, s növelni az ellenőrzés hatékonyságát. A pénzügyi ellenőrzés egész hazai rendszerének unió-kompatíbilis módon kell felépülnie. Kovács Árpád hozzátette: a terv az, hogy az ÁSZ hangolja össze az állami ellenőrzés egész tevékenységét; ez viszont nem kíván azonnali törvénymódosítást.
