Előzetest kapott hazánk az Európai Unióban (EU) rá váró jogi veszedelmekből. A Lengyelországban fizető tévécsatornát működtető Canal Plus Polska azt állítja, hogy versenytársa, az HBO Polska kivonja magát a lengyeleknél és nálunk egyaránt érvényes médiaszabályozás alól. Ezt pedig úgy éri el, hogy műsorát Budapestről egy egyszerű távközlési engedély birtokában juttatja fel műholdra, s onnan Lengyelországba. Mivel 1996 júniusában hazánk is ratifikálta a határokon átnyúló televíziózásról szóló, az európai gyártású műsorok sugárzását preferáló konvenciót, a Canal Plus Polska azt követeli, hogy Budapest kényszerítse ki ennek betartását az HBO Polskánál.
A Canal Plus azt állítja, hogy a törvények kijátszása érdekében lövik fel éppen innen a lengyel közönségnek szóló műsort. Pedig látszólag inkább célszerű technikai megoldásról van szó. A jeleket a digitális feladó állomással bíró Central European Uplink (CEU) Kft. – amely az HBO Magyarország Műsorkészítő Rt.-hez hasonlóan az amerikai Time Warner érdekeltsége – juttatja fel az Amos műholdra, s nemcsak Lengyelországba, hanem Csehországba, Szlovákiába
és Romániába is továbbítja a műsort. Ehhez a tevékenységhez pedig elegendő a távközlési engedély, hisz ez a médiatörvény értelmében nem műsorszolgáltatásnak, hanem műsorszétosztásnak minősül (a fogalommeghatározásokat lásd külön). A CEU Kft. a Hírközlési Főfelügyelet (HF) tíz évre szóló engedélyével dolgozik.
A Canal Plus külön kifogásolja, hogy a korábban ideiglenes engedélyt véglegesítették, pedig ezt a távközlési szolgáltatások engedélyezéséről egy éve kiadott kormányrendelet alapján tették meg, hasonlóan több száz más szolgáltatási engedélyhez – tájékoztatta a Figyelőt Eiselt Béla, a HF frekvenciagazdálkodási igazgatója.
A főfelügyelet ráadásul feltételül szabta a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény betartását. Az HBO Polska nyilatkozott is arról, hogy műsora összhangban van az elvárásokkal
s egyebek mellett vállalta, hogy az idei évtől kezdve fokozatosan növeli az európai gyártású műsorok arányát. Más kérdés, hogy a műholdra kerülő jel adattartalmát – tehát a műsort – a HF nem vizsgálhatja. Ezt nálunk egyelőre egyetlen szervezet sem teheti meg, mert bár az egyezményt ratifikálták, törvényben még nem hirdették ki. Ha ez megtörténik, akkor derül majd ki, miként kell azt végrehajtani. A műsor tartalmát elvben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) vizsgálhatna, ám az HBO Polska nem magyar, hanem lengyel műsor. Az ORTT-nek sem jogi, sem technikai lehetősége nincs a külföldre irányuló műsorszétosztás vizsgálatára, ezért – tudtuk meg Horváth Balázs nemzetközi osztályvezetőtől – levélben kérte a lengyel partnerszervezetet, hogy tegye ezt meg. A honi testület csak a válasz birtokában tehetne valamit, feltéve, hogy a vizsgálat eredménye a Canal Plust igazolná, s addigra megszületne a megfelelő magyar törvény is.
Kérdés persze, bizonyítható-e a Canal Plus állítása. A szóban forgó konvenció ugyanis meglehetősen puha szabályokat tartalmaz. Olyanokat például, hogy az európai gyártású műsoroknak fokozatosan többségbe kell kerülniük. Kvóták vagy határidők azonban nem szerepelnek benne. Egyetlen megfogható előírása van, mely szerint az európai műsorok aránya nem csökkenhet, s ezt nem túl nehéz betartani.
Az HBO eleget tesz az előírásoknak, s minden országban betartja az ott érvényes törvényeket -, válaszolta lapunk kérdésére George Douglas, az HBO Magyarország Rt. igazgatója. A cég a vitától függetlenül is fontosnak tartja az EU irányelveit, s ennek megfelelően a magyar programban is növeli az európai gyártású műsorok arányát. Ezek az állítások a brüsszeli illetékeseket nem győzték meg, ezért egyelőre nem veszik fel hazánkat a Média II programba. Ez az unió audiovizuális támogatási projektje, s 1996-tól 2000-ig 310 millió ecu-s költségvetéssel támogatja a filmek készítését, forgalmazását és az ezzel kapcsolatos képzést. Az ezt megelőző Média I programban Magyarország is részt vett, ehhez a másodikhoz azonban nem tudott eddig csatlakozni. Márpedig a program már működik, így az elveszett idő azt jelenti, hogy a magyar filmipar bizonyos pályázatokból eleve kiszorul.
Felmerül a gondolat, hogy a francia tulajdonban lévő Canal Plus jobban tud lobbyzni Brüsszelben, mint az amerikai HBO, s ezt az előnyét igyekszik kihasználni a lengyel piacon folytatott küzdelemben, adott esetben akár Magyarország kárára is. Ezt a vélekedést csak erősíti, hogy a Canal Plus már korábban is indított pert az HBO Polska ellen, azt állítva, hogy az segíti a kalóznézőket, mert nem a legkorszerűbb digitális szűrőket alkalmazza kábelrendszereiben. A lengyel televíziós piacon rendkívül éles a verseny, s a fizető csatornát működtető két társaság a bevezetésre váró digitális televíziózás színpadán is ellentétbe került egymással. Az amerikai központú @Entertaintment társaság most áprilisra tervezte digitális műsorát, amelynek egyik fő vonzerejét az HBO filmcsatorna jelentette volna. Hasonló csomaggal készült kirukkolni ősszel a Canal Plus is. Szakértők szerint azonban a 40 milliós lengyel piac sem bír el két digitális fizető televíziót. Ez alighanem így is van, hiszen a két társaság a múlt héten fúzióról írt alá szándéklevelet. Az immár közös Wizja+ digitális műsorcsomag beindítását szeptemberre ígérik. Ez azonban – siettek hangsúlyozni a Canal Plusnál – nem érinti az HBO-val folytatott jogi vitát.
