Az új vágóhíd kialakítása a tervek szerint 13-15 milliárd forintba kerül majd, és évente egymillió sertés levágására lesz alkalmas, amely a hazai állomány egyharmadát jelenti – írja a Népszabadság pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
A második negyedévben az útépítés és a közművek fejlesztése kezdődhet el, az év második felében pedig már az üzem kivitelezési munkái is elindulnának.
A Bonafarm a Népszabadság információit ugyan nem erősítette meg, de elárulták, hogy 2016 elején már vágnak Mohácson. A vágóhíd terve először akkor került szóba, amikor Csányi Sándor egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a tavaly nyáron értékesített részvényeiből befolyt összeget erre a célra kívánja fordítani.
Minden évben milliárdok
Amerikában érdekes trendeket lehet látni az állatfogyasztás területén – a birka- és bárányfogyasztás egészen 1970-ig masszívan növekedett, ott tetőzött, majd lassan visszaesett – 1970-ben még 21 milliót öltek le belőlük Amerika-szerte, ma 2 milliót. A pulykafogyasztás csúcsa 1995 volt 281 millió áldozattal, ma ez a szám 250 millió. A sertésfogyasztás 2007-ig növekedett, azóta kisebb ingadozásokkal 116-110 millió között ingadozik. Kacsát már 1985-ben is 21 milliónyit ettek valamilyen formában az amerikaiak, 2006-ban volt a csúcs 28 millióval, azóta 22-24 millió között mozog. A csirkefogyasztás 2000 óta 8,4-8,5 milliárdnyi között mozog.
Ami igen érdekes, hogy míg 1960-ban 1,8 milliárdnyi állat végezte az USA valamelyik tányérján, 1970-ben már 3,2 milliárd, majd 1980-ban 4,5 milliárd – húshúshús, egyél húst. 1990 – 6,4, illetve 2000: 8,9! Ám 2010 nem hozott további növekedést, pontosabban nem folytatódott a növekvés üteme, azt lehet mondani, 2010 óta 9 és 9,5 milliárd között alakul az Amerikában levágott állatok száma. Azaz egy amerikai egy évben 28 állatot fogyaszt el statisztikailag, de ebben benne van mindenki, a csecsemőktől a vegetáriánusokig.
Dániában hétfőtől tilos az állatok kóser, illletve halal vágása – az előbbi a zsidó, az utóbbi a muzulmán módon helyes mészárszéki vágást jelenti. Mégpedig azért, mert mindkét vágás megköveteli, hogy az állat magánál legyen, amikor megkezdik a mészárlását, nem lehet előtte elkábítani, vagy máshogy megkímélni a szenvedéstől. A vallásos szervezetek, sőt Izrael állam a szabad vallásgyakorlás eltiprásáról, sőt antiszemitizmusról beszél, míg a dán illetékes miniszter azt mondja, az állati jogok előrébb valók a vallásoknál.
Ugyanakkor a koppenhágai kétévesen kivégzett zsiráf története érdekes kontextusba helyezi a történeteket. Dániától nem messze, a Feröer-szigeteken pedig évente több száz delfint ölnek le rituálisan, minden praktikus ok és cél nélkül (a sziget Dániához tartozik, de teljesn autonómiát élvez).
