Belföld

Érvénytelen a sukorói ingatlancsere szerződése

Erről elsőfokú ítéletében döntött a Fejér Megyei BÍróság.


A kaszinóberuházás tervezett helyszíne (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Érvénytelen a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés – mondta ki elsőfokú ítéletében pénteken a Fejér Megyei Bíróság. A megállapodás érvénytelenségének megállapításáért, az eredeti állapot helyreállítása ügyében indított polgári perben hozott döntés ellen az írásban rögzített ítélet kézbesítését követő 15 napon lehet fellebbezni.

A csereszerződést 2008 nyarán kötötte meg az alperes – a turisztikai beruházásban érdekelt befektetőcsoportot képviselő Joav Blum izraeli-magyar üzletember – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A megállapodás értelmében a tulajdonában levő két albertirsai pilisi külterületi, valamint egy pilisi külterületi ingatlant cserélték volna el a magyar állam tulajdonában álló húsz sukorói, külterületi ingatlanért.

A két éve tartó per pénteki tárgyalásának kezdetén a bíró ismertette: az alperes szerdán levélben közölte, hogy egyebek mellett a felperes, a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. “szerződésszegésére hivatkozva” – visszamenőleges hatállyal eláll a csereszerződéstől.

Az alperes jogi képviselőjének álláspontja szerint az eljárás emiatt okafogyottá vált, a felperes jogi képviselője azonban úgy vélte, hogy a csereszerződéstől való elállásnak a perre nincs kihatása, mert attól elállni csak érvényes kontraktus esetében lehet. A bíróság álláspontja szerint a kereseti kérelem jogalapja nem vált okafogyottá.

A tárgyalást vezető Ébner Vilmos bíró csaknem három óra hosszan ismertette az ítélet indoklását.

A csereszerződés előzményeivel kapcsolatban kitért arra, a bíróságnak állást kellett foglalnia egyebek között abban is, hogy a Joav Blum tulajdonában levő, s a sukorói telkekért cserébe felajánlott, Pest megyei ingatlanokat milyen mértékben érintette a tervezett M4-es főút nyomvonala. Mint mondta, a csereszerződés megkötésének időpontjában a tervrajzok szerint az út nyomvonala csak a megszerzett ingatlanoknak egy részét érintette.

A szerződés semmissé nyilvánításának okaként a bíróság egyrészt azt jelölte meg, hogy a megállapodás megkötésének időpontjában nem volt olyan közérdekű cél, amely indokolta volna, hogy a sukorói ingatlanok az állami földterületekre vonatkozó jogszabállyal ellentétesen, pályáztatás nélkül kerüljenek az üzletember tulajdonába, továbbá, mert az ingatlanok cseréjénél feltűnő értékaránytalanság volt.

Joav Blum Pest megyei telkeinek értékét ugyanis a perben kirendelt értékbecslő 264 millió forintra értékelte, a csereszerződésbe foglalt 787 millió forint helyett, a sukorói földeket pedig mintegy 1,7 milliárd forintra, a szerződésben meghatározott 1,084 milliárd forint helyett. Ezzel mintegy 1,5 milliárd forint kár érte volna a magyar államot.


A Velencei tó partján épülne a King’s City (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Az ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A sukorói ingatlanokra egyébként a földhivatali tulajdoni lapokon nincs bejegyezve az alperes tulajdonjoga, azokon széljegy sincs, a Pest megyei telkekre korábban széljegyként volt csak bejegyezve a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem.

A bíróság ítéletében a felperest, a vagyonkezelő zrt.-t kötelezte arra, hogy az alperesnek 15 nap alatt fizessen meg 296 millió 610 ezer forint tőkét, amelyet a csereszerződés megkötésének idején az akkori értékbecslés alapján értékkülönbözetként befizetett az államkasszába, valamint az összeg 2008. október 3-ától a kifizetés napjáig járó kamatát.

Az alperest pedig arra kötelezte, hogy ugyancsak 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 19 millió 356 ezer forint perköltséget, az államnak pedig az adóhatóság külön felhívására 900 ezer forint, le nem rótt illetéket.

Az elsőfokú eljárásban felmerült 50 ezer forint perköltséget az állam viseli.

Az ítélet nem jogerős, az ellen a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fejér Megyei Bírósághoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik