A NAV a legjellemzőbb csalási struktúrák feltárását, valamint az ezekben érintett adózók azonosítását tűzte ki célul idén. És az adóminimalizálók körét, és a szervezett csalásban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátó vállalkozásokat is nagyon szeretné beazonosítani az adóhatóság – derül ki a könyvvizsgálócég összefoglalóból.
Erre figyelnek kiemelten
A NAV 2014-es vizsgálati szempontjait elemző anyag szerint ebben az évben is fontos szerep jut az áfát érintő belföldi összesítő jelentések vizsgálatának a fiktív számlázás, körbetartozás, támogatási csalások elleni fellépés érdekében.
Tavaly az ellenőrzések során megállapított adóhiány legjelentősebb hányada, 86,5 százalék is áfából származott, ami ezzel meghaladta a 2012 évi 83,6 százalékos arányt.
Társasági adónál 2013-hoz hasonlóan idén is a figyelem középpontjában marad a kapcsolt vállalkozások közötti – különösen a pénzügyi műveleteket érintő – transzferár-képzés, illetve a külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, illetve profitkimentése. Utóbbinál főleg azokat az eseteket vizsgálja az adóhatóság, amelyekben a hazai cégeknél veszteség keletkezett.
Emellett a nemzetközi vállalatcsoport-struktúrák esetleges agresszív adótervezésének alapos ellenőrzését sem hagyja ki a NAV, és idén ugyancsak kiemelten kezeli a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságát, illetve az adózás előtti eredményt rontó, indokolatlanul elszámolt költségek, ráfordítások témakörét is.
Kiemelt célok
Fontos vizsgálati szempont lesz az egyes adókedvezmények igénybevételének és felhasználásának szabályszerűsége, beleértve a fejlesztési adókedvezményt, a látvány-csapatsportok támogatását, a kisvállalkozások adókedvezményét, és a befektetési adóalap-kedvezményt is.
A személyi jövedelemadó (szja) kapcsán pedig az adóhatóság kiemelt célja feltárni a szándékosan eltitkolt jövedelmeket. Vizsgálat várható ezért, ha a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról jelentős összegben vesz fel készpénzt úgy, hogy a vállalkozási célú felhasználás igazolása elmarad.
De NAV jobban figyel majd a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira, és azokra az egyéni vállalkozókra, akik bevallásaikban magas bevételi szinthez magas költségszintet tüntetnek fel, jövedelemminimalizálási célból.
Emellett kiemelt figyelmet kap a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, az egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a baleseti adó megfizetése.
Kifejezetten fontos vizsgálati területté válik a munkaerő-kölcsönzés és kiszervezés, ezzel párhuzamosan vizsgálatra kell számítani a foglalkoztatás elősegítésére irányuló támogatások és adókedvezmények igénybevételének jogszerűségére vonatkozóan.
És a webet is felhasználják
Külön vizsgálati pont lesz a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése. Ezzel a NAV szeretné megakadályozni a vagyonkimentést, illetve a hitelezői érdekek sérülését. Speciálisan a csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.
A kockázati kérdőív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körét pedig szélesítenék, valamint a kérdőívek információtartalmát a helyszínen is ellenőriznék. Kiemelt figyelemre számíthatnak azok a cégek is, melyek székhelye és/vagy illetékessége gyakorta változik, illetve a cím nem létező, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódik.
Az adóhatóságnak az is gyanús, ha a vállalkozás ügyvezetője, vagy cégértékesítés esetén vevője nem rendelkezik belföldi bejelentett lakcímmel, és csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok kerültek bejelentésre, illetve ahol az ügyvezető ténylegesen nem látja el a nevezett pozícióhoz tartozó feladatokat.
Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a NAV idén már a világhálón nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználja a kockázatok elemzése során. Ennek pedig kiemelt jelentősége lesz az internetes értékesítések ellenőrzési célpontjainak célzott kiválasztásában – tette hozzá a MAZARS adópartnere, Szmicsek Sándor.
Milyen vállalkozásoknál kopogtatnak majd?
Számos tevékenységi kör szerepel a célkeresztben, például a mezőgazdasági szektorban a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás, -tartósítás és a malomipari termékek gyártása. A kereskedelemben a gépjárműjavítás, – karbantartás és a gépjárműalkatrész-kiskereskedelem, illetve cukor, édesség, a zöldség, gyümölcs és az élőállat nagykereskedelme kap figyelmet. De emellett a reklámügynöki, a munkaerő-kölcsönzést és a személybiztonsági tevékenységet folytatók is számíthatnak ellenőrzésre.
Mindemellett ellenőrzik a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését is. S ha hiányosságot tapasztalnak, a várható mulasztási bírság magánszemélyeknél 500 ezer, cégeknél 1 millió forintnyi is lehet.
