Psota Irént először tizenhat évesen találta el Ámor nyila, Seregi Lászlóba, az Operaház későbbi koreográfusába szeretett bele. A kapcsolatból nem lett házasság, sőt első házassága sem bizonyult tartósnak. Egy hónapja voltak együtt, amikor a színésznő megismerte élete legnagyobb szerelmét. Férjével épp be akarták rendezni az otthonukat, ezért egy ismerős hölgy lakásába mentek fel szőnyeget nézni. “…és ott találkoztam egy férfival. Azt gondoltam magamban, hogy nekem ezzel a férfival kell továbbmennem. (…) Akkor nem érdekelt, hogy a férjem, akivel egy hónapja házasodtam, ott van mellettem, hogy az asszony nyilvánvalóan a fiú szeretője, csak egyet akartam: ezt a fiút. Az egymásra találásunk maga volt a csoda. Nem tudtam, hogy ilyen létezik. (…) Szerelmünk első percétől tudtam: ez olyan találkozás, amit az istenek nem engednek meg földi halandónak, és csak valamilyen “halál” lehet a vége. Az életem kettétört, amikor el kellett válnunk. Hogy miért? Hadd őrizzem meg ezt a titkot magamnak. Van egy temető, ahol a fejfákon mézeskalács figurák vannak, és csak a boldogság éveit írják rájuk. Kérem, hogy az én fejfámon ez legyen: élt egy év és három hónapig – boldogságban” – idézi a Story Psota Irén szavait.
A színésznő kapcsolatairól életéről tovább olvashatsz a Story magazin e heti számában!
Fotó: MTI
