A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövő évi emelésére. Az érdekképviseletek nem fogadják el, hogy – úgy mint idén – változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet. Ezt megerősítette a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is egy budapesti szakmai konferencián.
A múlt év végén, az idei évre szóló országos bérmegállapodás során a szakszervezetek elfogadták, hogy bruttó értékben 2003-ban is ugyanannyi maradjon a minimálbér mint 2002-ben, azaz ötvenezer forint. Tették ezt többek között azért, mert a munkaadói érdekképviseletek is elvállaltak több, a szakszervezetek által szorgalmazott feltételt, például a tárgyalásokat a 38 órás munkaidő bevezetéséről.
Idén csak a nettó minimálbér emelkedett
A munkaadóknak egyértelműen kedvező, hogy változatlan minimálbérrel kalkulálhatnak az idén, s a kormány által az adójogszabályokban vállalt engedmények miatt nettó értékben mégis többet ér a legkisebb bér. A kormányzat azért támogatta ezt a megoldást, mert így egyrészt hozzájárulhatott a cégek versenyképességének javításához, másrészt a minimálbérben részesülők is jobb helyzetbe kerültek.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a múlt év végén aláírt megállapodás nem irányozta elő 2003-ra a minimálbér bruttó összegének emelését, az szja szabályok változása miatt a legkisebb kereset nettó értéke így is 10,1 százalékkal ér többet az idén, mint 2002-ben. Az ötvenezer forintos tavalyi, illetve idei minimálbér éves szinten hatszázezer forintos jövedelmet eredményez. Ennek adóterhelése a 2002-es adótörvények alapján nyolc százalék volt, az idén viszont nulla százalék. A minimálbér munkavállaló által fizetett járulékterhei nem változtak, így az egész évi hatszázezer forintos keresményből az eddigi 477 ezer forint helyett 525 ezer forintot vihet haza a munkavállaló. Ez jelenti a 10,1 százalékos nettó javulást.
Távol Európától
A magyarországi ötvenezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelező minimálbérektől. A Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok szerint 2002 januárjában a havonkénti ötvenezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg.
Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban viszont kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak. Ezekben az országokban tavaly januárban 406, 473, illetve 516 euró volt a legkisebb bér. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban.
Háromszázezer forint a luxemburgi minimum
Hollandiában például 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124, Írországban 1009 euró. Arról nem is beszélve, hogy Luxemburgban 1290 euró volt tavaly a legalacsonyabb jövedelem. Ezek összege forintban, a tavaly januári 238 forint/eurós árfolyamon számolva 240-300 ezer forint volt a múlt év elején.
Több más államban, például Németországban, Ausztriában nincs országosan kötelező legkisebb bér. Ezekben az országokban a minimális bérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák.
Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelező fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér.
