Igen, igen: mindannyian pipáztak.Illatos füstöt eregettek, bölcselkedő hajlammal áldotta meg őket az ég, és ide a rozsdás bökőt, hogy nem volt jó belenyúlni a zsebükbe, mert tele volt kiszóródott pipadohánnyal.(Már amennyiben az udvari etikett megengedte, hogy a királynőnek is legyen zsebe, de ezt kétlem.)
Profi pipások állítják, hogy a pipa több mint a hozzávalók. A pipa életmód és üzenet. Pipás ember élvezi az életet. Képes megpihenni, visszavenni a tempóból, különben nem bírná ki azt a sok macerát, ami a pipával jár. Bölcselkedésre, meditációra vagy a punnyadásra való hajlam köti össze a pipásokat, ha egyáltalán van közöttük valami vékony szál, illékony filozófia. Kell, hogy legyen, ha van igazság a földön, mert a pipa is olyan dolog, amihez vér tapadt, harcoltak érte és ellene, hol engedélyezték, hol betiltották, hol megadóztatták, hol meg nem. Szegény Sir Walter Raleigh, Erzsébet királyné gyarmatosító admirálisa cuppant rá a pipára – 1584-ben, amikor legyűrte Észak-Amerikát -, és tette boldoggá a pöfékelésre hajlamos európaiakat. Fura egy látvány lehetett füstbe borult arca, amivel hű, de még tájékozatlan alattvalóit úgy megrémítette, hogy úton-útfélen lelocsolták egy vödör vízzel, nehogy elégjen.
A nedves meglepetések ellenére Sir Raleigh nem veszítette el a humorérzékét. Ezért a füstöt cseppet sem kedvelő Erzsébet királynőnek fogadást ajánlott: ha meg tudja mérni, hogy mennyi a pipájából kiáradt füst súlya, akkor a királynő elnézőbb lesz vele és a gombamód szaporodó udvari pipásokkal. Aztán őfelsége végignézte, hogy a lord a patikáriussal megmérette tömött pipáját, kivárta, hogy pimasz lordja a pipát jelenlétében komótosan végigszívja, aztán az üres pipát újra megmérje, és amikor közölte, hogy a különbözet az elpöfékelt füst súlya, akkor alattvalóját megjutalmazta a tréfáért, tetejébe pedig engedélyezte a dohányzást. Merthogy hatalom ide vagy oda, Erzsébet a humorérzékét nem veszítette el. Persze lehet, hogy erre születni kell.
Ami a lordot illeti, a hepiend elmaradt, mert nem sokkal később a füstutáló I. Jakab került a trónra, aki a lordot 13 évre tömlöcbe vetette, sőt annyira pipa volt rá, hogy végül a bakó kezére juttatta. Az igazsághoz viszont hozzátartozik: azzal, hogy I. Jakab azt állította, a pipadohány egészségtelen, ezen a vonalon egyértelműen kevesebb kártétel róható fel neki, mint azoknak az orvosoknak, akik néhány száz kilométerrel odébb azt jegyezték fel: a dohány gyógyítja a mellrákot, a nyílt sebeket, az ótvart, a vérmérgezést és a törött végtagokat. S még hozzátették, hogy kezelés előtt „mindenekelőtt a helyet fehérborral avagy vizelettel le kell tisztítani”.
Történelmünk ritka mázlista momentumai közé tartozik, hogy nálunk nem így gyógyítottak, még ha volt is idő, amikor a békés pöfékelőkre lesújtott a törvény szigora. Igaz, nem mindenkire, csak a pipázáson ért nőknek kellett büntetést, 12 forintot fizetniük. Fújhatták! Azóta persze szabad a pálya, de a pipázás férfias dolog maradt. Nem olyan szexis, mint a szivar, ezért a nők kevésbé kepesztenek érte. Meg guzmis is. Igazi pipás állítólag többet is magánál hord, mert meleg pipára nem illik újra rágyújtani. Van reggeli pipa, munkahelyi és szabadidőre való. Ha ugyanazt a dohányt teszed bele, akkor is más az íze. A reggeli például azonnal meggyullad, nem kell gondosan tömni. Félálomban is pöfögtethető. A munkahelyi pipák könnyűek, az otthoniak nagyok és öblösek. Most őszintén, hol az a ridikül, amibe ez belefér?
Nehéz elképzelni a nőt, amint a karosszékben áhítatosan kicsomagolja az aznapi shopping gyümölcsét: az új pipát, amelynek fejét teleönti whiskyvel, mert száraz pipára először rágyújtani bűn. Aztán reggel a smink és az uzsonnakenés közötti meghitt pillanatokban kiönti a whiskyt, és enyhén tömöríti a dohányt, hogy vékony szénréteget képezzen a pipa belső falára. A kocsiban kisvártatva elmereng a korzikai fán, amit jó esetben 23 évig szárítottak, aztán szeleteltek, válogattak. És arra gondol, milyen jó lesz a prezentációt követően összeszedni a gyerekeket, és a vacsora romjainak eltakarítása után ülni egy órácskát a mézzel kevert dohány karamellizálódó ízében gyönyörködve.
