A Tankötelezettség: következmények és lehetőségek című tanácskozáson Hiller István úgy vélte: akik ezt a változtatást támogatják, azok olyan “neofeudális társadalomképet” akarnak létrehozni, amelyben a hatalom “megmondja, hogy mi a jó” az embereknek, még az oktatás területén is.
A volt miniszter nem értett egyet azzal a kormányzati szándékkal sem, hogy 40 százalékkal csökkenjen 5 év alatt a hallgatói létszám a felsőoktatásban, a költségtérítés képzések díját pedig – “egyelőre meg nem határozott, de belátható időn belül” – átlagosan a duplájára tervezik emelni. A szakképzés szerinte jelenleg idejétmúlt “inasképzést” jelent, amit egy évszázaddal ezelőtt vezettek be.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint csaknem másfél millió gyerek sorsát határozhatja meg a korhatár tervezett leszállítása, amely miatt 10 százalékkal nőhet a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya és a pedagógusok egy része elbocsátható lesz. Mint mondta, a 15 éveseket a kormányzat potenciális munkavállalónak tekinti, de a munkaerőpiacon ilyen tudással már nem lehet helytállni”, csak szociális foglalkoztatásban vehetnek részt.
Benedek András hozzátette: a gazdasági válságban az állásukat leginkább a fiatalok vesztették el. A magyar gazdaságban gyakorlatilag nincs igény a segédmunkásokra, márpedig a 15 éves koruk után tovább nem tanulókból leginkább ez válhat.
Pehr Erika jogász, gyermekvédő, egyetemi docens arról beszélt, hogy a tankötelezettség 18 éves korra történő korábbi felemelése összhangban volt a nemzetközi, a gyermekek jogairól szóló egyezménnyel. Megjegyezte, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését.
Mint közölte, semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a 15 évesen az iskolából kikerülők befejezzék tanulmányaikat, így fokozottan ki vannak téve a csellengés, a drog- és alkoholfogyasztás, a bűnözés, a gyermekprostitúció veszélyeinek. Arra kell törekedni, hogy minden gyermek legyen tanköteles. A legutóbbi PISA-felmérés arra is rámutat, hogy az abban részt vevő országok közül Magyarországon a legszorosabb az összefüggés a szociális háttér és a tanulmányi előmenetel között – hívta fel a figyelmet.
A korai iskolaelhagyás okaiként a hátrányos helyzetet, a tanulás iránti motiválatlanságot, a rossz pályaválasztást sorolta, illetve azt, hogy rosszul érzi magát a diák az iskolában. 2008-ban az EU-ban 14,9, Magyarországon 11,7 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A lemorzsolódás tipikus területe a szakiskola – fűzte hozzá.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, egyetemi docens kiemelte: a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett változtatása és a 15 éves tankötelezettségi korhatár együttesen azt is üzenheti, hogy akik nem tudnak 15 éves koruk után továbbtanulni, azok könnyen juthatnak börtönbe, és “bükki betyárok lesznek (…), a bűn útjára kerülnek”.
Meglátása szerint ezek a változások a roma társadalmat érinthetik a legérzékenyebben. “Hihetetlenül veszélyesnek” nevezte a Btk. szigorításának és a tankötelezettség korhatára leszállításának tervét, ezért ezek ellen “politikai küzdelemre van szükség”. Mint mondta, a 15 évesen tanulmányaikat megszakítók nem feltétlenül lesznek kétkezi munkások, mert ma már a fizikai munkához is egyre magasabb szintű technikai ismeretek szükségesek.
