Százmilliós, esetenként milliárdos nagyságrendű áfacsalások és vámügyek szerepeltek az elmúlt időszakban a Fővárosi Ítélőtábla büntetőtanácsainak napirendjén. Tipikus elkövetési mód, hogy a vádlottak fiktív cégeket alapítanak, amelyek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeznek, ám számlákat állítanak ki, majd visszaigénylik az áfát – tájékoztatta a Világgazdaságot Czine Ágnes a büntetőkollégium vezetője.
A bíró utalt arra: a súlyos gazdasági bűncselekmények ára sokévi szabadságvesztés lehet. Az elítéltnek meg kell térítenie a többnyire az államnak okozott kárt. A Fővárosi Ítélőtáblára érkező évi több száz bűnper alig néhány százalékát teszik ki a gazdasági bűncselekmények. Legtöbbjük felderítése nehéz, és speciális ismereteket kíván, hiszen a büntető szabályok mellett más, így társasági jogi, adójogi rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni. Esetenként viszonylag könnyebben átlátható, bizonyítható bűncselekmény lehet a számvitel rendjének megsértése vagy a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása. Egy szövevényes adócsalás vagy egy csődbűntett feltárása, bizonyítása sokkal bonyolultabb.
A Btk.-ba legújabban bekerült tényállásokkal – például a munkáltatással összefüggő adócsalással kapcsolatban – még nincs bírósági tapasztalat. Alkalmazásához hosszabb időnek kell eltelni. A bíró úgy véli: elengedhetetlen a gazdaság büntetőjogi védelme, ám gyakorta hatásosabb, ha az üzleti élet szereplőit a gazdasághoz közelebb álló eszközökkel bírják rá a tisztességes piaci magatartásra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
