A Helsinkiben működő, a World Institute for Development Economics Research elnevezésű ENSZ-intézmény igazgatója, Anthony Shorrocks leegyszerűsítve mindezt úgy írta le, hogy amennyiben a világ népességét 10 ember képviselné, akkor közülük egy birtokában lenne a javak 99 százaléka, a többiek pedig a megmaradó 1 százalékon osztozhatnának. „A szupergazdagok gazdagsága groteszkebb, mint 50 esztendeje volt” – fogalmazott az igazgató a BBC szerint.
Minden eddiginél átfogóbb
A kutatóintézet közölte, hogy számításait 2000-es adatok alapján végezte, mert az elmúlt évek adatai hiányosak, a legtöbbjük becslés. Mindezzel együtt a személyes vagyonok felmérését felölelő tanulmányt a kutatók az eddigieknél sokkal átfogóbbnak érzik.
A tanulmány készítői ezúttal – korábbi hasonló témában készült írásokkal szemben – a világ összes országát górcső alá vették tényleges adatokat és statisztikai elemzéseken alapuló becsléseket használva, és ezúttal a jövedelmek vizsgálata helyett a vagyonosodást nézték. A kutatók vagyon alatt az emberek adósság nélküli javait értik.
Koncentráltan élnek a gazdagok
A tanulmány megállapítja, hogy a jövedelmek erőteljes koncentrálódása Észak-Amerikában, Európában, és az ázsiai-csendes-óceáni térség néhány országában (Japán, Ausztrália) található. Itt koncentrálódik ugyanis a világ vagyonának a mintegy 90 százaléka.
A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy az egyenlőtlenségek a vagyonosodásban élesebben elválnak, mint az éves jövedelemben, és felhívja a figyelmet néhány szembeötlő, országonként eltérő domináló vagyontárgyra is.
A kevésbé fejlett országokban, ahol a mezőgazdaság nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, például a földek és farmok sokkal inkább előtérbe kerülnek mint a vagyont jelző eszközök – említi példaként a BBC a tanulmányt ismertetve. Továbbá kiemeli a pénzügyi intézményrendszer fejletlenségét is ezekben az országokban, ami szintén nagyon megnehezíti a betétszámlákba és egyéb részvényekbe való befektetést.
Ellentmondás
A tanulmány egy érdekes ellentmondásra is rávilágít: sok jómódban élő „nyugati” a háztulajdon szerint sokkal kedvezőtlenebb helyzetűnek látszik, mert tulajdona jelzáloggal és más hitelekkel terhelt, akár negatív egyenleggel is, ők ebben a tekintetben a világ legszegényebbjei közé tartoznak. Bár az is igaz, hogy fogyasztás szempontjából még így is feltételezhetően jobban járnak, mint a fejlődő országok szegényei.
