A tengerfenéken talált aranyszínű gömb körüli két és fél éves rejtély oldódott meg – írja a Live Science. A tanulmányban egy tengeri rózsához hasonló lény maradványairól van szó.
2023-ban a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Seascape Alaska 5 expedíciója során a Csendes-óceánban 3,2 kilométer mélyen bukkantak, a sima, puha, aranyszínű „gömbre”, ami szorosan egy sziklához tapadt. Egy távirányítású jármű és egy szívófej segítségével a felszínre hozták a tágyat, azonban alaposabb vizsgálat után sem tudták beazonosítani. A tudósok tojásra, szivacsra, vagy egy mikrobákból álló szőnyegre gyanakodtak.
Fény derül a rejtélyre
Az Allan Collins, a washingtoni Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum egyik zoológusa által vezetett vizsgálat kiderítette, hogy egy Relicanthus daphneae nevű titokzatos mélytengeri élőlény maradványáról van szó.
A mikroszkópos vizsgálat alapján a szövet olyan csípősejteket tartalmazott, amelyek például a medúzának is vannak. Ezután a kutatócsoport genetikai vizsgálatokat végzett, amely számos mikroba, valamint egy tengeri rózsához hasonló organizmus – az R. daphneae – DNS-ét mutatta ki.
Ekkor csatlakozott a kuatáshoz Estefanía Rodríguez, a tanulmány társszerzője, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum tengeri gerinctelen állatokért felelős kurátora, aki már évek óta tanulmányozta az R. daphneae példányait.
A tudósok abban még nem tudtak egyetértésre jutni, hogy az R. daphneae melyik csoportba sorolható, egy 2019-es tanulmány genetikai adatai szerint a faj nem illeszkedik a jelenlegi csoportokba és inkább a tengeri rózsák testvércsoportjába tartozik, ezért „tengeri rózsákhoz hasonló” néven kellene emlegetni – mondta Jon Copley, tengeri ökológus a brit Southamptoni Egyetemről.
Függetlenül attól, hogy melyik csoportba tartozik, az élőlény kutikulákat választ ki, hogy sziklákhoz rögzítse magát, de le is tud válni róluk, hogy jobb helyre költözzön, majd az új helyen egy új kutikula kialakításával ismét rögzíti magát – magyarázta Collins. Ezért találták meg az „aranygömböt”.
Az R. daphneae-t eddig főként a Csendes- a Déli- és az Indiai-óceán mélytengeri melegvíz-forrásai közelében figyelték meg, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy ezeket a helyeket a tudósok gyakrabban látogatják, mint a mélytengeri élőhelyek többi részét. Ezek a lények valószínűleg jobban elterjedtek, mint gondoltuk és most, hogy tudjuk, „aranygömböt” hagynak maguk után, könnyebb lesz megfigyelni merre élnek.
