A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a gazdasági növekedést termelési oldalról az árutermelő ágazatok közül a feldolgozóipar és az építőipar, a szolgáltatások közül a pénzügyi tevékenység, a szállítás, raktározás, posta, távközlés teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének.
2005-ben a GDP értéke folyó áron 21 785 milliárd forint volt. Egy főre vetítve a GDP összege 2 millió 160 ezer forint volt. A magyarországi kutatóintézetek 4,1-4,2 százalék körüli gazdasági növekedést vártak 2005-re. A GDP 2004-ben 4,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a negyedik negyedévben 4,5 százalék volt a növekedés éves bázison.
A számok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, de a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a negyedik negyedévben mintegy 2,4 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét.
Húzóágazat az építőipar
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 4,9 százalékkal növekedett a negyedik negyedévben. Ebben az ipar hozzáadott értékének 7,4 százalékos és az építőipar 14 százalékos növekedésének volt meghatározó szerepe. Az építőipar teljesítményének növekedésében az út- és autópályaépítések játszották a legnagyobb szerepet. Az év egészében az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke 4,4 százalékkal nőtt.
A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor közel 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2005 negyedik negyedévében 4,0 százalékkal, az év egészében 4,2 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokon belül az előző negyedévekhez hasonlóan a szállítás, raktározás, posta és távközlés növekedése (6,7 százalék) haladta meg számottevően a GDP növekedési ütemét, elsősorban a közúti és légi szállítás teljesítményének bővülése következtében.
Szintén jelentősen nőtt a kereskedelem és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (4,8 százalék), továbbá a pénzügyi tevékenység és ingatlanügyletek (4,7 százalék) hozzáadott értéke.
Javuló külkermérleg
A GDP felhasználási oldalán a növekedés legjelentősebb tényezője a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában bekövetkezett változás volt. A negyedik negyedévben az export növekedése 12,7 százalék volt, ugyanakkor az import ennél kisebb mértékben, 7,3 százalékkal emelkedett. Éves szinten az export 10,6 százalékkal, míg az import 5,8 százalékkal növekedett, aminek következtében éves szinten mérséklődött a külkereskedelmi hiány. A 2004. évi 784 milliárd forinttal szemben 2005-ben 170 milliárd forintot tett ki, 2000. évi árakon számítva.
1,7 százalékos fogyasztásbővülés
Az utolsó negyedévben a háztartások fogyasztása 1,7 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztás 1,2 százalékkal csökkent. Éves szinten a háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal emelkedett, míg a közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal csökkent, így a végső fogyasztás növekedése 1,7 százalék volt 2005-ben.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése a negyedik negyedévben 3,1 százalékot tett ki. A készletváltozás és egyéb nem specifikált felhasználás értéke negatív, mértéke nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Összességében a belföldi felhasználás 0,2 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2005-ben 6,6 százalékkal bővült. A készletváltozás és egyéb nem specifikált felhasználás változását is tartalmazó bruttó felhalmozás 4,7 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. A belföldi felhasználás éves szinten 0,2 százalékkal emelkedett.
Egy kis meglepetés
A KSH gyorsjelentése összességében nagy meglepetéseket nem okozott, a növekedés azonban egy pár tizeddel akár magasabb is lehetett volna – mondta a FigyelőNetnek Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a készletváltozás és egyéb nem specifikált felhasználás változását is tartalmazó bruttó felhalmozás okozott ugyanis egy kis meglepetést, mivel a Kopint-Datorgnál nem számítottak arra, hogy ez a korrekciós tétel ilyen jelentős mértékű (625 milliárd forint) lesz, ami visszahúzza a GDP növekedést.
