Elutasította a Pliva menedzsmentje a horvát társaság részvényeire az izlandi Actavis által a múlt pénteken tett vételi ajánlatot, mondván: az ár nem tükrözi a cég jövőbeli lehetőségeit, s mindössze 12 százalékkal haladja meg a tőzsdei árfolyamot. Az ajánlati ár azonban nem tekinthető alacsonynak, hiszen a Pliva egy erőteljes és nem túlzottan sikeres reorganizációt él át, miután kulcsfontosságú gyógyszerének amerikai szabadalma lejárt, így a termék forgalma is jelentősen visszaesett. Ráadásul a részvények árfolyama éppen egy esetleges ajánlatra való spekuláció következtében, s a minden várakozást alulmúló negyedéves gyorsjelentés ellenére nőtt hétéves csúcsra.
Egyáltalán nem tekinthető alacsonynak az ajánlati ár a P/E-mutató (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) alapján sem, hiszen ezen árazási szint az ajánlati árral számolva jócskán meghaladja a regionális szektortársak hasonló mutatóit. Vélhetően ezen tényező játszotta a legnagyobb szerepet viszont abban, hogy a vételi ajánlat közzététele után a Richter és az Egis árfolyama – kimagasló forgalom mellett – 7, illetve 8 százalékos növekedést produkált. A két magyar cég ugyanis a tulajdonosi struktúrából kifolyólag nem szerepel a potenciális felvásárlási célpontok listáján.
Az elmúlt 6 év nagyobb lélegzetű regionális tranzakcióin végigtekintve azonban nem várható, hogy a hazai gyógyszercégek árazási szintjei komolyan megemelkedjenek a Pliva-ügylet következtében, a vizsgált időszakban ugyanis mindössze egy tranzakció volt – s az is csupán limitált – hatással a hazai vállalatok árazási szintjére. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a már említett reorganizáció és veszteséges gazdálkodás miatt a nyereség alapú árazási mutatók használata nem célszerű a Pliva-ügylet esetében. Más, szintén gyakran használt mutatószámokat tekintve az árazás valóban nem kiemelkedő.
Nem érdemes azonban temetni a Richter és az Egis részvényeit, hiszen a társaságok számára igen pozitív fejlemény a forint gyengülése az euróval és a dollárral szemben, exportjuk döntő hányada ugyanis ezen két fő devizához van kötve, miközben költségeik nagy része forintban jelentkezik. Ez alapján nem lehet meglepő, ha a magyar valuta gyengülésének nagy nyertesei éppen a gyógyszergyártók lesznek a tőzsdei társaságok közül.