Gazdaság

Igazságtalanságok

A Tettbeszéd címmel megjelent publicisztikához (Figyelő, 2006/36. szám) szeretnék kiegészítést fűzni.

1. Kifogásolják az adóemeléseket a vállalkozásoknál, pedig valószínűleg tudják, hogy ezek e cégek egy része úgy alakítja könyvelését a puha adójogszabályoknak megfelelően, hogy rendre veszteségesnek tűnjenek. Ezen elhibázott rendelkezések kijavítására célozhattak volna, ha már az illetékesek becsukják a szemüket. Véleményem szerint az eva-emelés teljesen jogos, hiszen lényegesen kevesebb adót fizet egy ebbe a körbe tartozó vállalkozó, mint egy alkalmazott (és nála még számtalan egyéb adóelkerülő módszer is van). Most akkor sajnáljuk őket?

2. A minimálbér problematikáját érintve hiányolom, hogy nem tettek említést arról: rengeteg bevételeit eltitkoló cég működik ebben az országban. Ezek vezetői villákban laknak és luxusautóval járnak, mert a vagyonvizsgálatok nem érték el őket, ráadásul a politika a kezükre játszik ennek széles körben való alkalmazásának elodázásával. Nem bántja az igazságérzetüket, hogy minden a kisemberen csattan?

3. Lehet, hogy nincs tudomásuk róla, de ebben az országban több százezer olyan rendvédelemtől nyugdíjba vonult egyén kap az átlagosnál magasabb nyugdíjat már akár negyvenegynéhány évesen, akik az általános nyugdíjkorlátnál 10-20 évvel korábban kapják ezt az ellátást, és emellett akár dolgoznak is még. Kiszámoltam, hogy, ha egy tiszt 45 évesen elmegy nyugdíjba, akkor közel 40 millió forintot vesz fel munka nélkül azzal szemben, aki csak 62 évesen teheti ezt meg. Ezzel miért nem foglalkoznak, miért nem hívják fel rá a közvélemény figyelmét? Akkor talán a döntéshozók is a fejükhöz kapnának?

Kérem Önöket, hogy legalább a Figyelő tegye meg azt a szívességet, hogy a tényleges problémákat tárja fel. Tegyenek valamit az elképesztő igazságtalanságok felszámolása érdekében! (Név és e-mail cím a szerkesztőségben.)


• Ki a felelős?
Az országos vihart kiváltó Gyurcsány-beszédet és annak hatásait elemző cikk (Figyelő, 2006/38. szám) szerzője helyesen állapítja meg azt, hogy „egy nagyjából négyszáz fős kemény mag mattolta a magyar rendőrséget”. Nem helyes azonban az a következtetése, hogy a kormányfőnek el kellett volna fogadnia az illetékes miniszter lemondását. Az újonnan létrehozott igazságügyi és rendészeti minisztérium vezetője, Petrétei József ugyanis rendészeti miniszteri minőségében egyidős az új hivatallal. Következésképp semmiképpen sem tehető felelőssé azért, hogy a rendőrség nem volt képes megvédeni a tévé székházát. Aki a miniszter felelősségét keresi, az kutakodjék a volt Belügyminisztériumban, mert 1867-től 2006 nyaráig oda tartozott a rendőrség.

Van azonban az ügynek egy egészen más aspektusa. A beszédről esik szó, amiben a robbanóanyag az állandó hazudozásra vonatkozó – roppant meggondolatlan – mondat. Abba lehetett belekapaszkodniuk azoknak, akiknek sokkal nagyobb szerepük van a gazdaság rossz helyzetének előidézésében, mint Gyurcsánynak. Csakhogy ez a beszéd csak zárszó volt egy feltehetően éles vitában. Erre a zárszóból lehet következtetni. Vajon fogja-e az első indiszkréciót követni (a zárszót tartalmazó hangszalag nyilvánosságra hozatalát) a teljes vitát tartalmazó szalagnak a kicsempészése? Tiszta képet csak annak a birtokában alkothat magának az állampolgár!
DEL MEDICO IMRE, Budapest


• Non-profit elvárások
Hitelváros című írásukban (Figyelő, 2006/37. szám) többek között azt írják, hogy „más budapesti vállalatoknál a hatalmas bevétellel szemben a szerény eredmény hatékonysági problémákra utal”. Az érintett cégek között pedig megemlítik a Főtáv Zrt.-t is. A működés hatékonyságának hiányára utaló megalapozatlan állítás alkalmas a társaság üzleti hírének rontására. A valóság ugyanis az, hogy a tulajdonos azt várja cégétől, hogy az üzembiztosan, közel non-profit módon működtesse a távhőszolgáltatást Budapesten. Az alacsony eredményhez annak van köze, hogy a költségalapú árakat a főváros a lehető legalacsonyabb szinten állapítja meg. Nyilvánvaló, hogy egy magántulajdonosnál elsődlegessé a profit válik, ezért a cél az eredmény maximalizálása lesz az árbevételhez képest, ami nem feltétlenül erény egy városi közszolgáltatás esetében.
BALOG RÓBERT, pr osztályvezető, Főtáv Zrt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik