A védőnő

Nem gondoltam volna, hogy vezető leszek; ma is úgy érzem, egy vagyok a csapatból – tekint vissza kanyargós karrierútjára Bozsó Julianna, a VirusBuster Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. Könyvtáros-levéltárosként végzett, az első munkahelye ennek megfelelően az Országos Levéltár volt. Gyermekei születése után azonban pályát módosított: csecsemő- és gyermekgondozói végzettséget szerzett. „A szülés után megváltozott a habitusom, gyakorlatiasabb lettem” – magyarázza az akkori, még első pályaváltást. Jó néhány évig az egészségügyben is dolgozott, első vállalkozási tapasztalata a rendszerváltozás utáni évekre tevődik. 1992-ben családtagjai megalapították a Hunix Kft.-t, amely vírusvédelemmel, hálózatépítéssel és rendszerfelügyelettel foglalkozott. Résztulajdonosként kezdetben csak a kereskedelmi területen tevékenykedett, később már a pénzügy is hozzá tartozott. 1996-ban azonban a tulajdonosok többsége úgy döntött, megszüntetik a céget.

Fotó: Dömötör Csaba

KÁRTEVŐK. Ezzel a lépéssel Bozsó Julianna nem értett egyet, hiszen tevékenységükre jelentős piaci igény mutatkozott. Abban az időben már lehetett látni, hogy a vírusok és egyéb kártevők komoly veszélyt fognak jelenteni a jövőben. Az új, általa 1997-ben megalapított vállalkozás kizárólagos profilja kezdetben így a vírusvédelem lett. Ahhoz ugyanis, hogy komoly versenyzők lehessenek a hardver- vagy a szoftverértékesítés terén, jóval komolyabb tőkével kellett volna rendelkezniük. „Korábban nem dolgoztam vezetőként, úgyhogy az ügyvezetői pozíció nagy kihívást jelentett számomra” – emlékszik vissza a VirusBuster kezdeti időszakára az ügyvezető, aki szerint csupán sztereotípia az, hogy egy IT-céget nem vezethet nő. Egy vállalkozás sikeres irányítását profiltól független feladatnak látja, bár azt elismeri, hogy egy informatikai cégnél más típusú embereket kell menedzselni.

A kilenc-tíz emberrel induló – ma már ötvenöt főt foglalkoztató – vállalkozás sikeres startját segítette, hogy átvehették a korábbi cég ügyfélkörét, így a nagyobb, állami megrendelőket is, amelyek többek között a magyar nyelven elérthető, professzionális terméktámogatás miatt az ő biztonsági megoldásaikat preferálták. Az állami szektorra alapvetően jellemző, hogy egy informatikai rendszeren belül számos operációs rendszert működtetnek. „Ilyen környezetre a külföldi szállítók nem igazán voltak felkészülve” – mond egy másik érvet Bozsó Julianna arra, milyen előnye lehetett egy hazai vállalatnak a multikkal szemben. A cég a közszférában ma is jól tartja pozícióját: vírus- és spamvédelem tekintetében a közbeszerzéseken a harmadik legnagyobb szállítónak számít.

„Szakmai konferenciákon találkoztam Bozsó Juliannával; jó benyomást tett rám, kellemes személyiség” – mondta el Kertészné Gérecz Eszter, az Országgyűlés Hivatalának informatikai főosztályvezetője. Szerinte a VirusBuster tulajdonosa női vezetőként nem csupán jól kézben tartja, de emberileg is megérti munkatársait. A vállalkozásról a főosztályvezető elmondta: magyar cégként rugalmasabb választ tudnak adni a felmerülő problémákra, igaz „néha sürgetni is kell őket”.

Az első évek fejlesztései kifejezetten a közszférában gyakori, heterogén informatikai környezetre irányultak, amiben nagy segítség volt, hogy sikerült megtartani a Hunix idejéből a fejlesztői mag jó részét. Piaci pozíciójuk megerősítésében rendkívül nagy szerepet játszott saját víruslaboruk létrehozása, amelyet kezdetben veszprémi, majd 1999-től budapesti székhellyel működtettek. „Három évet adtunk magunknak, hogy meglássuk, sikerül-e versenyképes terméket előállítanunk” – avat be akkori elképzeléseibe a tulajdonos. Az első évek így megfeszített, sokszor napi 16 órányi munkával teltek. Megoldásaik folyamatos fejlesztéséhez akkoriban még a teljes nyereség visszaforgatására szükség volt – igaz, még ma is ezt teszik a profit jelentős százalékával. A cég imázsának megszilárdítása, valamint ismertségének növelése érdekében a forgalom 7-8 százalékát pedig marketingre fordították.

Az 1999-es év azonban nem sikerült jól a cég számára. Akkoriban a versenytársak sorra vezették be termékeikbe a számítógép memóriájában folytonosan jelen levő, úgynevezett rezidens (állandó) védelmet. A VirusBusternek csak az év végére sikerült felzárkóznia, és e néhány hónapos késlekedés már elég volt ahhoz, hogy jó néhány nagy vevőt elveszítsenek. „Még ma is beáll a görcs a gyomromba” – idézi fel az időszakot a tulajdonos, aki azt is bevallja: megfordult a fejében, hogy eladja a társaságot. „Utólag persze örülök, hogy nem így történt” – teszi hozzá.

A rákövetkező év azonban fordulópontot jelentett a vállalkozás életében. A cég termékei számos nemzetközi teszten értek el kiváló minősítést, így a VirusBuster számára megnyílt az út az antivírus-cégek nemzetközi cserehálózataihoz. Mivel e szövetségek tagjai rendszeresen információt cserélnek a legújabb kártevőkről, a magyar vállalkozás sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudott reagálni az új kihívásokra. Szintén 2000-ben kezdték el forgalmazni a Sybari Antigen levelezőrendszereket védő szoftvereket, amelynek kizárólagos közép- és kelet-európai terjesztői lettek. Habár ma már nem árusítják ezt a terméket, ez a pár év jó lehetőség volt arra, hogy egy nemzetközi viszonteladói hálózatot építsenek ki. A VirusBuster ma 32 országban van jelen, a külföldi piacokról származó árbevétele évről évre növekszik, tavaly már a teljes forgalom 37 százaléka volt ilyen. Az idén elsősorban Németország, Lengyelország, Horvátország és Olaszország meghódítása szerepel a stratégiai célok között, de Kínában és Koreában is kínálkoznak lehetőségek. 2004-tól az Egyesült Államok piacán is jelen vannak, ott Vexira néven forgalmazzák termékeiket.

BŐVÜLÉS. „Jó hírünket az is növelte, hogy munkatársaink előadásokkal, publikációkkal folyamatosan jelen vannak a nemzetközi szakmai fórumokon” – teszi hozzá büszkén az ügyvezető. Eddig elért sikereik egyik záloga kétségkívül a megfelelő szakembergárda volt, ám a színvonal megőrzése nem könnyű feladat. A vállalat gyakornoki programokkal és belső képzésekkel próbálja segíteni a szakma fortélyainak elsajátítását, de csapatépítő programokat is bevetnek. A cég profilja egyre bővült az évek során: a vírusvédelem mellett saját megoldásaik vannak a kéretlen levelek szűrésére is. Jelenleg a nagyvállalati szektor mellett elsősorban az otthoni felhasználókat célozzák meg: további bővülést a kis- és középvállalati szegmens hozhat. A termékpaletta is bővült, többek között stratégiai szerződéseken keresztül: a levélszemét szűrésénél például az izraeli Commtouch céggel, a tűzfalak terén pedig a magyar Balabittal és az orosz Agnitummal működnek együtt.

„Szinte naponta vannak megkereséseink” – mesél a tulajdonos a cég lehetséges „kérőiről”. A vállalkozás nyitott egy esetleges szakmai partnerségre, vagy akár fúzióra is, ám elzárkózik a tőzsdei bevezetés vagy a kockázatitőke-befektetés elől. „Más cégek példáján keresztül csak rossz tapasztalataim vannak az utóbbiakkal kapcsolatban: úgy vélem, jobban járunk, ha saját tőkénkre támaszkodva fejlesztünk” – indokol Bozsó.