Egyetlen hiányzó adatlap miatt bukott el egy Pest megyei kistelepülés 500 millió forintos uniós pályázatot a főutca felújítására. Pedig megvolt hozzá a 10 százaléknyi saját erő is. Készülnek ugyan a jövő évtől benyújtható új pályázatokra, ám korántsem biztos, hogy addigra is meglesz a 10 százalék. A kormány ugyanis mind több feladatot ró az önkormányzatokra, miközben egyre szűkmarkúbban finanszírozza a helyi intézmények működését.
A helyi önkormányzatok az elmúlt évben 3 ezer milliárd forint bevételből gazdálkodhattak, 9 százalékkal nagyobb összegből, mint 2004-ben. A kormány már tavaly is szorított egyet az önkormányzati nadrágszíjon, amikor az szja helyben maradó 40 százalékos részének 17,25 százalékát befagyasztotta. A kieső bevételeket a helyhatóságok hitelfelvételekkel pótolták. Mindent elmond az önkormányzatok pénzügyi stabilitásáról az a tény, hogy az utóbbi két-három évben duplájára emelkedett a hitelállományuk, eladósodottságuk megközelíti a 400 milliárd forintot. S még szerencsésnek mondhatja magát az a település, amelyik a beruházásaihoz, s nem a működési kiadások fedezésére vesz fel hitelt.
A befagyasztás hatása azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint gyakorlatilag csupán annyi volt, hogy a központi költségvetés adósságának egy része átkerült az önkormányzatokhoz, márpedig ezek az adósságot csak drágábban tudják finanszírozni, mint a központi büdzsé. A merev önkormányzati rendszer azonban inkább eladósodik, mintsem „engedelmeskedne” a központi költségvetés irányából érkező nyomásnak. A forráselvonás enyhíthet valamelyest ugyan a központi büdzsé pénzéhségén, de szerkezeti átalakításokra, tartós változtatásokra nem tudja rákényszeríteni a települési vezetéseket. A szerkezeti reformokat az állam helyett nem fogják helyi szinten megvalósítani.
Fejlesztésekre viszont egyre szűkösebb lehetőségei maradnak a már régóta forráshiányos önkormányzati szektornak. Információink szerint a működési-fenntartási kiadásokra szánt 2006-os 1200 milliárd forintos központi támogatás vélhetően nem csökken, ám a konvergencia-program, az energiahordozók drágulása és az áfa-emelés miatt 2007-ben körülbelül 100 milliárd forint veszteséget kell helyi szinteken elkönyvelni. „Forráshiány miatt azonban egyetlen település sem kerülhet hátrányba az uniós fejlesztéseknél” – szögezte le lapunknak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) illetékese. A pályázatoknál megkövetelt hiányzó önerő biztosításához az EU Önerő Alap támogatási rendszer keretében kaphatnak segítséget (2004-ben összesen 4,4 milliárd, a 2005-re és 2006-ra összesen 7,4 milliárd forint állt, illetve áll rendelkezésre). Gyurcsány Ferenc kormányfő a nyáron pedig azt ígérte, hogy a jövőben is néhány tízmilliárd forintot el fognak különíteni a lemaradó térségeknek, ám valamekkora saját részt a legszegényebb településeknek is fel kell mutatniuk. „Lehet, hogy az csak 1 százalék, de ingyen semmit nem lehet adni” – fogalmazta meg a mögöttes filozófiát a kormányfő.
KITÖRÉSI PONTOK. Uniós forrásokból egyébként százmilliárdos nagyságrendű plusztámogatásban részesül az igazgatási szféra. Ennek egyelőre szintén csak a keretszámai ismertek, ám az összeg jelentős részét a Figyelő információi szerint a kistérségi közigazgatási központok kialakítására fordítja a kormány. A Magyarország által a 2007 és 2013 közötti uniós pénzügyi tervezési ciklusban felhasználható összesen mintegy 8 ezer milliárd forintból a Gyurcsány-kormány 34-43 milliárd forintot szán a közigazgatás, s további 33-141 milliárdot a közszolgáltatások korszerűsítésére (a pontos összeg meghatározása a kormány e heti, lapzártánk után esedékes ülésének napirendjén szerepel). „Az önkormányzatok a regionális operatív programok keretében pályázhatnak egyenként is fejlesztési pénzekre, ám az uniós büdzséből egyetlen forintot sem remélhetnek működési kiadásaik finanszírozásához” – hangsúlyozta lapunknak az ÖTM illetékese.
