Pünkösd alkalmából vasárnap szentmiséket, istentiszteleteket tartottak országszerte; Esztergomban, Debrecenben és Budapesten egyházi vezetők ünnepi liturgia keretében emlékeztek meg a Szentlélek eljöveteléről.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában egyebek között arról beszélt, sokszor megfeledkezünk arról, hogy többek vagyunk látható és halandó önmagunknál. Isten üdvösségre, örök boldogságra szán, közben szabadsággal ajándékoz meg minket – mondta a pünkösdvasárnapi szentmisén.
“Válságokról, csüggedésről, elöregedésről, a hétköznapi élet kilátásainak bizonytalanságáról szólnak körülöttünk a hírek, de sokszor ezt mutatják saját tapasztalataink is. Csakhogy az életünk több ennél!” – jelentette ki a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt.
Erdő Péter hangsúlyozta, hogy akinek a földi életén túlra tekint a reménye, aki megtapasztalja, hogy együttműködhet a Szentlélek isteni erejével, annak élete, otthona van a jövőben. Nemzetsége, családja, vagy szellemi családja áldott és áldás hordozója az emberek között.
A szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás szentségében.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban hirdetett igét. Pünkösd a nagy megvigasztalás csodálatos üzenetét jelenti – mondta a püspök az úrvacsorás istentiszteleten.
“Pünkösdkor örömmel tudatjuk, hogy megszületett az anyaszentegyház, hogy megszületett a megvigasztalt embereknek, a vigasztalni tudó és vigasztalni akaró embereknek a közössége” – hirdette a szószékről a Zsinat lelkészi elnöke.
Hozzátette: pünkösd a nagy fellélegzés ideje is, mert “eljött közénk Isten országa”. A nagy fellélegzés napja, amikor a megvigasztalt, helyére került emberek végre tudják mi a dolguk, s a Szentlélek jelenlétében olyan emberekké válnak, akiknek jó a lélekjelenléte, tudják mit kell tenniük.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten arról beszélt: pünkösd üzenetének az a lényege, hogy az emberek újra megtanulhatnak örülni; a kereszténység ekkor a Szentlélek eljövetelét ünnepli, amely kiűzi az ember szívéből a bizonytalanságot és a félelmet.
Az ünnepi liturgián a püspök prédikációjában azt mondta, pünkösd arról is szól, hogy “Isten érthetően szól hozzánk”, és lehet örülni annak, hogy újra esély van arra: egyik teremtmény megértheti a másikat, miután belátják, hogy “közös Atyánk van”.
Gáncs Péter szólt arról, hogy pünkösd üzenete a sokszínű gyülekezetnek szól, “ahol a különböző emberek találkoznak, és egymást meg tudják gazdagítani”.
Pünkösdkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünnepli a kereszténység. A püspökök erre emlékezve szolgáltatják ki a bérmálás szentségét. Mózes korától kezdve a zsidók húsvét után hét héttel tartották az úgynevezett hetek ünnepét (sávuot), amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az pünkösdötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv számos más nyelv mellett ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, az egyház alapítása, illetve az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.
