Az elemzők 1,9 százalékot vártak. Az euróövezetben augusztusban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly augusztusban. Júliusban 2,4 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés.
Az Európai Központi Bank (EKB) folyamatos célja legföljebb 2 százalékos tizenkét havi infláció.
A szeptemberi, vártnál jobb becslés sem enyhített egyelőre azon a piaci meggyőződésen, hogy a bank október elején folytatja a kamatemelés-sorozatát, ezúttal 3,25 százalékra igazítva fel az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát a legutóbbi, augusztusi emeléssel beállított 3,00 százalékról. Az EKB decemberben kezdte a szigorítást, 2 százalékos, rekord alacsony szintről.
A jelenlegi helyzet megítélése az euróövezetben további inflációs nyomásra utal, úgyhogy az EKB-t nem aggasztja, hogy hathónapos távlatban a hangulatjelzők már erős romlást mutatnak – beárazva persze a várható kamatszigorítást is.
Az inflációs várakozásokban erőteljesen szerepelnek az euróövezeti munkaköltségek, amelyeknek a növekedése gyorsul, de ez kizárólag az inflációt táplálja, a fogyasztói keresletet nem növeli, a GDP-növekedésnek nem használ. A második negyedévben az euróövezetben a munkaköltségek 2,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az első negyedévi, 2,2 százalékos többlet után. Azonban a béremelkedés 2,4 százalékosra lassult az első negyedévi 2,5 százalékról, miközben a cégek nem bér jellegű munkaköltségeinek – az adóknak és a járulékoknak – az emelkedése 1,9 százalékosra gyorsult az első negyedévi 1,1 százalékról, rendre az egy évvel korábbi szinttel egybevetve.
A piaci kamatvárakozások azért sem enyhülhetnek, mert az inflációban továbbra is erős a belső eredetű hatás. Augusztusban az euróövezetben változatlan maradt az infláció az energiaárak nélkül számolva: tizenkét hónapra 1,7 százalékos volt, csakúgy, mint júliusban. Júniusban 1,6 százalékos, májusban 1,5 százalékos, áprilisban is 1,6 százalékos volt. A tizenkét havi maginfláció – infláció az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohány ára nélkül – augusztusban ugyan visszaesett a tavaszi szintre, 1,3 százalékra a júliusi és a júniusi 1,4-1,4 százalékról – utoljára májusban volt 1,3 százalékos -, de ezt az EKB még túl magasnak ítéli.
Az augusztusban kissé visszaesett eurövezeti beszerzőmenedzser-mutatók arra vallanak, hogy a drága nyersanyagok és a felértékelődött euró ellenére a növekedés még igen erős, ráadásul nagyobb hitelkiáramlásból táplálkozik, ezen a vonalon növelve az inflációs kockázatot.
Júniusban és májusban 2,5-2,5 százalékos, áprilisban 2,4 százalékos, márciusban 2,2 százalékos, februárban 2,3 százalékos, januárban 2,4 százalékos, decemberben 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.
