A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett a reálbér, a közszolgáké azonban – a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt – egytizedével csökkent. A teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete márciusig 195 800 forint volt: a vállalkozások alkalmazottai 193 300-at, a közszférában tevékenykedők pedig 205 ezer forintot kaptak. A tavalyi év egészéhez képest az átlagkereset 1800 forinttal lett kevesebb – olvashatjuk a KSH adataiban.
A bruttónk 2008 decemberéig 8,2, a nettónk 7,3 százalékkal haladta meg a 2007-est. A vállalkozások tervei szerint azonban az idei ezt meg sem fogja közelíteni.
Tavaly júniusban a cégvezetők még 6 százaléknál magasabb béremelést terveztek idénre, mára átlag 2,5 százalékra lehet számítani – áll a Hay Group Fizetések válság idején című felmérésében, amely 2009 márciusában született.
Nem csak a közszférában van bérstop
A magyarországi vállalatok 51,9 százaléka döntött a bérek befagyasztása mellett. A Manpower ez év elején készített tanulmánya szerint a cégek általában igyekeznek megtartani munkatársaikat, és inkább rövidített munkaidővel, a bérek befagyasztásával vagy önként vállalt fizetéscsökkentéssel mérséklik a költségeiket. „Az alacsony emelések, bérbefagyasztások vagy egyes esetekben fizetésmegvonások mellett a munkavállalóknak szembesülniük kell az állásuk elvesztésének a lehetőségével is, hiszen a vállalkozások gyakran átszervezésekre kényszerülnek” – mondta Nick Boulter, a cég javadalmazási üzletágának nemzetközi igazgatója.
Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint a bérbefagyasztás a költségvetésben alkalmazható igazából, a vállalkozói szektorban legfeljebb csak ajánlhatja a kormány. Törvénnyel vagy rendelettel nem lehet ráerőltetni a vállalkozásokra, a fizetésemelés összegének meghatározása az egyes cégek saját döntése. Makroszinten a béremelés hiánya az infláció lassulását jelentené – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács tavaly év végén 2009-re a bruttó keresetek 3-5 százalékos növelését ajánlotta a vállalkozási szférában a kollektív bértárgyalásokat folytatóknak. Akkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a helyi bértárgyalásokon a munkahelyek megőrzését tekintsék elsődlegesnek.
Ez a béremelési ajánlás azonban nem bír kötelező érvénnyel. A statisztika azt mutatja, hogy az átlagbér hozzávetőleg az ajánlásnak megfelelően változott, tehát a gazdaság szereplői irányadónak tekintik azt – mondta korábban az FN-nek Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Arról azonban még nincs tapasztalat, hogy ez az összefüggés válság idején is érvényes lesz-e.
A válság átírta a számításokat
Tavaly az átlagosnál jóval magasabb fizetésemelést, 13,5 százalékot kaptak az ingatlanügyletekkel, a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó szakemberek. A pénzügyi ágazatban akkor összességében 11 százalékkal nőtt a jövedelem. A kereskedelmi és a javító szektorban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban dolgozók is több mint 9 százalékos béremeléshez jutottak átlagban. Ezen szektorok között azonban több olyan is szerepel, amelyet a válság erőteljesen érint, ez a fizetések változásán is lemérhető: a vendéglátók keresete csak 4, a kereskedőké csupán 2 százalékkal lett több, a pénzügyi tevékenységet végzőké pedig 1 százalékkal csökkent.
A vezetőkön spórol a legtöbb vállalat, őket érintik leginkább a fizetés- és bónuszmegvonások – áll a Hay Group tanulmányában. A DGS Global Research és az Ernst&Young által készített Országos HR Benchmark Felmérésben résztvevő vállalatok zöme is azt nyilatkozta, hogy nem emel az idén a fizetéseket, és a legtöbben – hogy jó példát mutassanak – a felső vezetőknek járó juttatások, jutalmak megkurtításával kezdték a megszorításokat.
Nem fizetik ki a túlórát
Az APEH kimutatása szerint tavaly egy 1500-5000 munkatársért felelős igazgató – a jutalommal együtt – havonta csaknem nettó 700 ezret, egy diplomás ügyintéző pedig átlagosan 172 ezer forintot vihetett haza. Egy középfokú végzettségű ügyintézőé közelített a 114 ezerhez, egy ügykezelőé pedig a 88 ezer forinthoz. A fizikai alkalmazottak jövedelme épp meghaladta a százezret.
Az idén is kaptak prémiumot az adóhivatal dolgozói. A 15 ezer alkalmazott között most szétosztott 2,3 milliárd forint jutalmon kívül azonban más prémium nem jár, és a túlórákat sem fizetik ki nekik.
