Az idén eléri mélypontját a kelet-európai gazdasági válság, és jövőre kilábalás kezdődik, mondta pénteken Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki szerint a térségi válság nem kezdte ki az országcsoport demokratikus intézményrendszereit.
Idénre jósolják a mélypontot
Thomas Mirow az EBRD pénteken kezdődött londoni éves közgyűlését hivatalosan is megnyitva, a részvényes országok képviselői előtt tartott délutáni előadásában azt mondta, hogy gazdaságpolitikai döntéshozók, üzletemberek és újságírók mostanában mindig ugyanazt a két kérdést teszik fel neki: mikor ér véget a válság legrosszabb időszaka, és mit kell tenni a továbbiakban.
Mirow szerint az első kérdésre az EBRD válasza az, hogy a bank az idei évre jósolja a recesszió mélypontját, és 2010-re várja a fellendülés kezdeti szakaszát.
Az EBRD – múlt héten Londonban kiadott friss, erősen rontott prognózisában – a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban átlagosan 5,2 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, az előző, januári előrejelzésben szereplő 0,1 százalékos növekedési várakozás helyett.
5 százalékos mínuszra módosították a GDP-nket
A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről. Tevékenységi területének egészén az EBRD 2010-re azonban már 1,4 százalékos átlagos növekedést vár.
Thomas Mirow pénteki beszédében kijelentette ugyanakkor, hogy irreális lenne a kétszámjegyű növekedések, a rekordszintű befektetések és a szabadon hozzáférhető finanszírozások korszakának visszatértében reménykedni. A bankelnök szerint a feladat a fenntartható és tartós növekedés elősegítése.
A további teendőkről szólva azt mondta: alapvető jelentőségű kérdés az állam jövőbeni gazdasági szerepvállalása.
Mirow úgy fogalmazott: jóllehet az állami beavatkozás jelenlegi mértéke nyilvánvalóan nem lehet állandó megoldás, a teljesen szabályozatlan piac sem jelenti azonban a helyes választ.
Nem volt valutaösszeomlás
Az EBRD elnöke kiemelte: gazdasági és társadalmi stressz sújtja ugyan a pénzintézet működési országait, de figyelemre méltó, hogy nem volt rendszerszintű bank- és valutaösszeomlás, nem történt fordulat a reformokban, és nem érte kihívás a térség demokratikus rendszereit, más szóval a felzárkózó térség korábbi válságainak rendre visszatérő elemei jelenleg jórészt hiányoznak.
A bank londoni székházában tartott pénteki nyitóbeszédében Mirrow felidézte, hogy a válság az EBRD-t magát sem kímélte: tavaly veszteséges volt, először az 1998-as oroszországi fizetési válság óta. A tartalékolás után számolt 602 millió eurós nettó veszteséget jórészt a bank térségi befektetési portfoliójának leértékelődése okozta.
Az elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bank az idén eddig több mint kétmilliárd euró – időarányosan rekordnak számító összegű – új finanszírozást hagyott jóvá a működési területéhez tartozó harminc ország számára.
Az EBDR növeli tevékenységét
A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulási folyamatának segítésére 1991-ben létrehozott EBRD már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén egész évben is rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után.
Az EBRD már korábban bejelentette azt is, hogy az idén „drámaian növeli” tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
