Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) négy területen vizsgálta a fejlődést: a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán belül. Utóbbi kategóriában teljesített a legrosszabbul Magyarország, versenypolitikájára kapott 3 plusz, a kisvállalati privatizáció, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer témájában megkapta a maximális 4 plusz osztályzatot. A besorolás szerint eléri a fejlett ipari piacgazdaságok színvonalát.
Megállapították, hogy Magyarországnak 2010-ben csökkentenie kell a kiadásait, mert magas az adószint és „törékeny” a piaci hangulat. Méltatták, hogy a gazdaság nemzetközi tőkepiaci környezete javult és hogy a forint értéke jelentősen javult 2008 októbere óta, amikor nagy árfolyamveszteséget szenvedett.
Európa túljutott a válság mélypontján
A bank számításai szerint a válság mélypontján, 2008 utolsó és 2009 első negyedévében a térség országainak gazdasági teljesítménye drámaian zuhant, de elkerülték a banki és a valuta-összeomlásokat, a tartós értékcsökkenést és a nagyarányú tőkekivonást. A kelet-európai bankrendszerek is bírták a megpróbáltatást. Lettország és Ukrajna igényelte a legtöbb likviditáspótlást, a két ország éves GDP-értékének 6,75, illetve 7,50 százalékát.
Lassú fejlődést jósolnak
Az EBRD arra következtet a jelentésben, hogy a reformfolyamatok lelassultak, de nem fordulnak vissza. Szerintük 1998 óta érettebbé vált az átalakuló országok intézményrendszere, egyre jobban felzárkóznak és sikeresebben kezelik a válságot. Az új kormányok is törekszenek a válságkezelésre, a folyamat kedvezett a reformpárti erőknek.
Az elemzők úgy vélik, hogy egyelőre új reformkezdeményezésekre nem lehet számítani a bank működési térségében.
