Az összesen csaknem 5400 kilométernyi budapesti csatornahálózat évi 240 millió köbméter szenny- és csapadékvíz elvezetéséről gondoskodik. A rendszer működésében kiemelt szerepet játszanak a gyűjtőcsatornák, amelyek alapvetően meghatározzák az egész hálózat kapacitását.
Az Üllői úti és a Baross utcai szakasz csatornaépítése gőzerővel folyik. Azért, hogy az érintett szakasz lakóit és az átmenő forgalmat ne akadályozzák, az alagutat a metróépítéshez is használthoz hasonló – de annál kisebb méretű – fúrópajzzsal vájták ki. A csatornát pedig úgynevezett sajtolással egyszerűen „betolták” a föld alá.
A csatornában
A riportereknek is megmutatták, hogyan is néz ki egy ilyen alagút. Mindenki kapott egy sisakot, egy kesztyűt, és már mehetett is le a hat méter mélyen lévő csatornába. Persze volt, akinek közben inába szállt a bátorsága, hiszen egy alumíniumlétrán kellett lemászni a mélybe. Annak sem volt ajánlatos lemenni, aki nem bírja a bezártságot. Egy kivilágított, 280 méter hosszú szakaszon mehettünk végig, a Baross utca sarkára jutottunk ki, ahol a munkások éppen a csöveket fektették le a földbe.
A képre kattintva galéria nyílik! – Fotó: Neményi Márton
Nehéz meló
A projekten 40 munkás dolgozik napi nyolc órában. Néhányuk ottjártunkkor is térdig vízben állva dolgozott. A talajvíz bugyogott fel, a szivattyúk gőzerővel próbálták eltávolítani a csapadékot. A fotósoknak rögtön filmek jutottak az eszükbe, amikor elárasztja a csatornát a víz, és menekülni kell. Most mindenki szárazon megúszta a látogatást.
Tiszta víz
A kivitelezési munkálatok a VIII. és IX. kerületben várhatóan novemberig tartanak. Wertán Zsolt Zoltán, a beruházást bonyolító Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, nagy fejlődés, hogy 95 százalékban tisztítva kerül a szennyvíz a Dunába.
Bebesy László, a tervező Főmterv Zrt. közműtervezési irodavezetője némi történelemórát tartva szemléltette, hogyan alakult ki Budapest szennyvízhálózata. A szakember elmondta, hogy már az 1400-as években próbálkoztak a vízelvezetéssel, ám csupán az 1800-as években történt érdemi előrelépés az ügyben.
| Beruházás |
| A beruházáshoz kapcsolódóan európai uniós támogatásból a főváros számára további korszerűsítésekre, hálózatfejlesztésekre nyílt lehetőség. 2010-ben kiegészítő projektelemekként Budapest hat kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épültek, illetve megtörtént az albertfalvai, ferencvárosi és kelenföldi szivattyútelepek záporoldali fejlesztése. Ezeket a fejlesztéseket követik a 2011-2012-ben megvalósuló újabb projektelemek, így a csepeli szennyvízhálózat fejlesztése, valamint városszerte további tehermentesítő gyűjtőcsatornák építése. A beruházás finanszírozása 65 százalékban európai uniós támogatásból származik, a fennmaradó részből 20 százalék a magyar állam hozzájárulása, további 15 százalék pedig a Fővárosi Önkormányzat önrésze. |
