Nem tudnak örülni a gyerekek a karácsonyi ajándéknak Norvégiában, mivel az ünnepet megelőzően annyi ajándékkal halmozzák el őket, hogy megcsömörlenek – mutatta ki a Norvég Fogyasztáskutatási Intézet szociológusa, Anita Borch. A skandináv országban ugyanis ebben az évben divat volt, hogy az adventi naptárba minden napra egy-egy kisméretű ajándékot csomagoljanak a szülők csoki helyett. Így a „nagy napon” 23 meglepetést már biztosan maguknak mondhattak a kiváltságosok.
Bevásárlási õrület (Fotó: MTI)
Legnagyobb európai ünnepünk, melyről a Deloitte tavalyi közvélemény-kutatása szerint kontinensünk lakóinak 86 százaléka az év egyik legjelentősebb napjaként emlékezik meg, döntően a fogyasztás körül forog az utóbbi évtizedekben. Az ünnep elvesztett valódi céljai és a bevásárlóközpontokban hömpölygő tömeg feletti közhelyes sajnálkozás helyett azonban szerencsére jónéhány olyan mozgalom talál követőkre, amelyek újra valós tartalommal próbálják felruházni a karácsonyt.
Vásárlásra kétszer annyi idő, mint az együttlétre
Létjogosultságukat igazolja, hogy a közgazdaságtan is bebizonyította az elmúlt években, hogy az agyonhajszolt fogyasztói társadalmat elsősorban nem az anyagi javak teszik boldoggá. Annál sokkal inkább a társas együttlét – legalábbis a Deutsche Bank Happynomics címen publikált tanulmánya szerint. A bank Daniel Kahneman közgazdasági Nobel díjjal kitüntetett pszichológus kutatásából kiinduló elemzése szerint dupla annyi időt fordítunk vásárlásra, mint a társas együttlétre, holott ez utóbbi jóval több örömet okoz, mint a pénzköltés, ráadásul az elégedettségérzet nem növekszik arányosan az életszínvonal emelkedésével.
Az ünnepeket megelőző ajándékhajszát a pénztárcák mellett, főként a gyerekek szenvedik meg. Az angol Children Society rámutatott, hogy legkisebbek ilyenkor a megszokottnál jóval kevesebb figyelmet kapnak a szüleiktől, akik éppen a tökéletes ajándékot kutatják számukra. Ezért a társaság idén ingyenes tájékoztató füzetet adott ki arról, hogy a családok hogyan tehetik kevesebb pénz, és több közösen töltött idő ráfordításával bensőségessé az ünnepet.
Newtonmas – vagyis a „tudás ajándéka”
Egy másik szintén a brit szigetekről induló kezdeményezés azt tűzte ki célul, hogy az ünneplők ajándékaikkal hozzájáruljanak az ajándékozott intellektuális fejlődéséhez.
Spéci karácsonyi érzés Newtonnal
A racionalitás elvét hangsúlyozó Newtonmast a jeles angol tudós december 25-i születésnapján ülik meg azzal, hogy „a tudás ajándékát” cserélik ki karácsony reggelén, vagyis CD-ket, könyveket adnak egymásnak. Az Newtonmason ennek megfelelően a hagyományos karácsonyi fenyőfa helyett a „tudás fáját”, egy almafát díszítenek fel.
A legradikálisabbak azonban azok a civil mozgalmak, amelyek, főként a tengerentúlon, kollektív módon teljesen elutasítják a december végi kényszeres ajándékozást. Ennek példája a karácsonyi bevásárlási hajszát megelőző novemberi „Ne vásárolj semmitt!” nap mintájára indult „Ne vásárolj semmit karácsonyra!” médiakampány.
A kanadai gyökerekkel bíró mozgalom tagjai egész decemberben hirdetik a túlfogyasztás hátrányait és a környezettudatos vásárlást.
Kanadában tudják
Kiemelik, hogy a világ lakosságának egyötöde fogyasztja el a környezeti erőforrások 80 százalékát, így aki nem vásárol, szolidaritást vállal bolygónk népességének fennmaradó négyötödével.
Magyarország: gyógyvásárlás
Hazákban a fentiekhez hasonló célokat képvisel a Tudatos Vásárlók Egyesülete által megrendezett „Ne vásárolj semmit!” nap, ezen kívül azonban kizárólag egyéni akciók szegülnek szembe a mértéktelen ajándékvásárlást szorgalmazó társadalmi nyomással. „A rendszerváltás óta még nem vagyunk képesek korlátozni magunkat a fogyasztás adta lehetőségek terén, az eladósodott középosztály pedig az év végi tárgyvásárlásban gyógyítja az egész év túlmunkájának sebeit”. – véli Ligeti György szociológus
Meglepő arány, hogy a Forsense piackutató cég szerint a magyar lakosság 12 százaléka nem ajándékoz karácsonykor. Ez a több, mint egymillió fő azonban nem feltétlenül megfontoltságból hozza meg ezt a döntést, hanem az életkörülményeik kényszerítik rá őket. A nem-vásárló tömegek mintegy felének érettségije sincs, többnyire pedig olyan idős emberek, akiknek nincs kinek adniuk vagy nem telik rá, hogy ajándékozzanak karácsonykor.
