A tanulmány megjelenése igen aktuális, hiszen hétfőn kezdődött Baliban az ENSZ Klímavédelmi Konferencia, amelyen több mint száz tagállam – köztük Magyarország is – képviselteti magát, s amelynek célja, hogy megállapodás szülessen a 2012 utáni időszakban szükséges lépésekről az üvegházhatású gázok csökkentése terén.
A most napvilágot látott magyar nyelvű tanulmány az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idén megjelent három jelentését foglalja össze. A zárójelentés a döntéshozók számára teszi átláthatóvá a problémát, és felmutatja azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek megtételére feltétlenül szükség van, amennyiben meg akarjuk állítani a folyamatot vagy mérsékelni kívánjuk a klímaváltozás okozta hatásokat. A tanulmányok elkészítésében közel ezer – köztük számos magyar – tudós, szakértő vett részt.
Jövõbeli magyar táj? (forrás: MTI/EPA)
Tény, hogy melegszik a Föld
A szén-dioxid légköri koncentrációja 1750-től 2005-ig 280 ppm (milliomod térfogat rész) körüli értékről 378 ppm-re nőtt. Ez messze meghaladja az elmúlt 650 ezer év átlagértékét, amely 180-300 ppm között alakult. A metán légköri koncentrációja az ipari forradalom előtti időszaktól 2005-ig két és félszeresére emelkedett. Ez az érték is messze meghaladja az elmúlt 650 ezer év átlagát.
Az utóbbi száz évben a felszín közelében a levegő hőmérséklete 0,74 Celsius fokkal emelkedett. Az 1961 óta zajló óceáni mérések alapján kimutatták, hogy a melegedés az óceánok felső, legalább 3 kilométeres rétegében is szembetűnő, ami – a szárazföldi jég egy részének olvadásával együtt – a 20. század folyamán 17 centiméterrel emelte a tengerek szintjét.
1961 és 2003 között a tengerszint emelkedési üteme átlagosan 0,18 centiméter volt évente, de 1993 és 2003 között felgyorsult, így átlagosan évi 0,31 centiméter lett. Az 1978 óta rendelkezésre álló műholdfelvételek alapján kimutatták, hogy az északi tengerek jégtakarója tízévente mintegy 3 százalékkal kisebb területre zsugorodik, sőt a nyári időszakban ez a csökkenés eléri a 7 százalékot. Hasonló a helyzet az északi féltekén az állandóan fagyott talaj – kiterjedésével is: 1900 óta mintegy 7 százalékkal csökkent a területe, de tavasszal ez az érték elérheti a 15 százalékot is.
A 20. század elejétől a csapadék mennyisége egyértelműen növekedett Észak-Európában, mindkét amerikai kontinens keleti partjainál, valamint Ázsia északi és középső térségeiben. Ezzel szemben, szárazabbá vált az éghajlat a Szahel övezetben, a Földközi-tenger térségében, Afrika és Ázsia déli vidékein. A tengerfelszín hőmérséklete és a hótakaró változásai nyomán módosult a mérsékeltövi általános légkörzés.
—-A jövő: százmilliós menekülthullám—-
A jövőre vonatkozó prognózisok szerint Földünk átlaghőmérséklete 1,0 és 6,3 Celsius-fok közötti mértékben melegedhet attól függően, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésből milyen határok közötti üvegház-gáz kibocsátás következik be. A jelentés szerint amennyiben az üvegházhatású gázkibocsátás szintje megállna a 2000. év szintjén, a felmelegedés üteme akkor is legalább 0,1 Celsius fok lenne évtizedenként.
A jelentés szerint 2090-es évekre – a jelenlegi trendet figyelembe véve – a 20. század végi értékhez képest 0,18 – 0,6 méterrel emelkedhet a világtenger szintje. A felső értékhatár ugyan kisebb, mint a korábbi jelentésben közölt, de nem szabad elfelejteni, hogy a vízszintemelkedés még évszázadokkal a légköri hőmérséklet remélt valamikori stabilizálódása után is folytatódni fog.
A tigrisnek és a jégnek is meg vannak számlálva a napjai (forrás: MTI/EPA)
A szárazföldi valamint a tengeri jégborítás tovább csökken. Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási viszonyok: nagy erejű viharok, hirtelen lezúduló csapadék, hőhullám várható. Új eleme a jelentésnek az a megállapítás, hogy az óceánok vize eddig 0,1 pH értékkel savasabbá vált, s a forgatókönyvek további 0,1-0,4 pH eltolódást valószínűsítenek.
Egyes területeket erősebben sújtó vízhiány, illetve a szélsőséges időjárási viszonyok miatt bekövetkező terméskiesés következtében mintegy 200 millió klímamenekülttel kell számolnunk az évszázad végére. Megnő a keringési és légzőszervi megbetegedések, halálozások aránya, a terménykiesés miatt az alultápláltság és az abból fakadó betegségek, rendellenességek, halálozások száma szintén nő. Néhány fertőző betegség hordozóinak megváltozik a térbeli eloszlása.
A megoldás: energiahatékonyság
A tanulmány szerint rövid és középtávon a leghatékonyabb és legkevésbé költséges lépéseket az épületek energiahatékonysága terén lehet elérni. Megfelelő intézkedésekkel mintegy 30 százalékkal csökkenthető az épületek üvegházgáz-kibocsátása költségtöbblet nélkül. A javasolt intézkedések közé sorolható a hatékony világítás, a természetes megvilágítás maximális kihasználása, hatékony hűtő és fűtő berendezések, megfelelő szigetelés alkalmazása.
Az ipar, az energiatermelés valamint a közlekedés területén minél szélesebb körben kellene használni a hatékonyabb, energiatakarékos valamint a megújuló energiahordozókon alapuló technológiákat. A széndioxidnyelők növelése az erdőirtás csökkentése, valamint (ahol lehetséges) az erdőtelepítés révén. A társadalom széles körében jelentős szemléletváltásra, a fogyasztói szokások megváltoztatására van szükség.
