Az eredeti bizottsági javaslat szerint már most júliustól megszűnt volna az állami kukoricafelvásárlás és -készletezés az EU-ban. A terv leginkább és leghátrányosabban Magyarországot érintette, mert az intervenciós készletek több mint 90 százaléka itt található. Magyarország ezért minden lehetséges fórumon mindvégig ellenezte a javaslatot, és a rendszer fenntartása mellett érvelt. A kemény magyar lobbizás révén sikerült elérni, hogy az intervenció ne egy csapásra, hanem fokozatosan, három év alatt álljon le.
A júliussal kezdődő évadban 1,5 millió tonna, a következőben 700 ezer tonna kukorica még értékesíthető a rendszer keretében, majd az azt követő, 2009/10-es évadban már semmi. Az EU mezőgazdasági biztosa, Mariann Fischer Boel azt mondta, meg kell akadályozni 9 millió tonna kukorica felhalmozódását az EU-silókban 2013-ig. A beavatkozási rendszer felszámolása 600 millió eurót takarít meg 2013-ig, tette hozzá. Az a jó, ha a gazdák a piacra termelnek, és nem az intervenció miatt – hangoztatta a dán biztos.
„A 2005/2006-os gazdasági idény végére az Unió intervenciós kukoricakészletei 5,6 millió tonnára nőttek, ami az összes intervenciós gabonakészlet 40 százaléka. Ha a jelenlegi rendszer változatlan maradna, 2013-ra a közpénzen vásárolt és tárolt készletek a becslések szerint 14,1 millió tonnára növekednének. A kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott, tartós tárolásra pedig a kukorica nem alkalmas. A hajdan a világpiacra kukoricát exportáló térségek ma közvetlenül intervenciós felvásárlásra kínálják fel termésük nagy részét. A kukorica intervenciós felvásárlásának megszüntetésével új egyensúly jönne létre az unió gabonapiacán” – érvelt a bizottság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
