A lap cikke szerint ebből egy állampolgárra – a csecsemőket és az aggastyánokat is beleértve – egymillió-hatszázezer forint jut. Ha viszont csak az aktív keresőket számoljuk, fejenként 4,5 millió forint jut minden magyar munkavállalóra, ami kétesztendei átlagbérnek felel meg. Ráadásul a kilencvenes évek eleje óta felvett kölcsönök mindössze húsz százalékát használtuk fel ténylegesen, a többi a kamatok törlesztésére ment – állította Járai a KDNP biatorbágyi juniálisán.
A jegybank volt elnöke úgy vélekedett, a velünk együtt csatlakozó országok és a térségbeli versenytársaink lehagynak bennünket. Mint mondta, miközben a magyar gazdaság növekedése az idén két-három százalékos, a csehek és a lengyelek öt-hat százalékkal dicsekedhetnek, az észteknél pedig tíz százalék körüli a bővülés. De ha valaki most Romániába, Bulgáriába látogat – mondta Járai Zsigmond –, meglepetéssel tapasztalhatja a szinte robbanásszerű fejlődést.
Állítása szerint a kilencvenes évek végén – az Orbán-kabinet idején – öt-hat százalékos volt a magyar gazdaság növekedése. Ennek az ország felzárkózása szempontjából alapvetőnek nevezhető szintnek az elérésére ma is megvolna a lehetőség, ha a gazdaságot nem fékeznék.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
