Visszarepülő

Egy kék kartondoboz áll a Malév vezérigazgatóságának bejáratánál, felirata szerint ötletláda. Miután a Lurdy Ház mozijának egyik termében a cég közgyűlése múlt pénteken vezérigazgatóvá választotta, Gönci János felsétált a bevásárlóközpont harmadik emeletén bérelt Malév irodába és a láda mellett belépve birtokba vette új dolgozószobáját. A helyiséget percekkel azelőtt hagyta el elődje, Sándor László, aki a moziból már korábban feljött, és maradék személyes tárgyait összeszedve kilépett az ajtón. Az új vezérigazgatónak minden oka megvan arra, hogy mihamarabb belenézzen az ötletládába, mert a Malév a pénzügyi mutatók javulása ellenére továbbra is nehéz helyzetben van.

ÚJ TERVEK. A légitársaság tavalyi privatizációs tenderét a 99,95 százalékban tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. eredménytelennek nyilvánította, mert álláspontja szerint komoly vételi ajánlatot nem kapott. Az egyetlen pályázó, az Aviation Solution konzorcium a hírek szerint 150 millió forintért vette volna meg a céget, ha annak adósságát nem kell átvállalnia. A második kiírás szerinti pályázatok beadási határideje február vége, tehát az új vezetés (Gönci mellett elnökké választották Hónig Pétert, a Dunaferr Rt. elnökhelyettesét és vezérigazgatóját) meglehetősen bizonytalan helyzetben kezdi meg munkáját. „Van elképzelésünk arra is, ha a második magánosítási kísérlet eredménytelen lesz” – mondták egybehangzóan a felső vezetők a közgyűlés után. Szavaik úgy hangzottak, mintha ezt a variációt valószínűsítenék.

Tény, hogy a Malév 36 milliárd forintra rúgó hiteleit az érdeklődő befektetők nem kívánják átvállalni, és ez könnyen újra zátonyra futtathatja a tendert. „Létszámleépítés, költségcsökkentés, új úti célok a menetrendben, vagy bármi, de most még nem tudom megmondani” – válaszolta Gönci János arra a kérdésre, hogy milyen lépésekkel lehet stabilizálni a vállalatot. Az biztos, hogy elődjével ellentétben állami támogatásra már nem számíthat, hiszen azt az Európai Unió versenyszabályai tiltják. Az elnök és a vezérigazgató úgy vélik: ha megfelelő növekedési pályára tudják állítani a Malévet, akkor a fent említett drasztikus lépésekre nem lesz, vagy csak kevésbé lesz szükség. Egyelőre nem részletezett elképzeléseik szerint egy esetleges tőkebevonás és a növekvő utasszám hozhat annyi bevételt, amennyi biztosíthatja a cég jövőjét. A konkrét stratégiai tervek elkészítéséhez azonban a vezérigazgató két hét türelmet kért, addig áttekinti a cég jelenlegi állapotát.

VISSZATÉRÉS. Gönci Jánosnak nem idegen terep a légitársaság, hiszen az igazgatóság tagja volt a Váradi József vezérigazgatóhoz köthető időszakban. Köztudott, hogy Gönci az akkori elnök, Huszty András emberének számított. Váradi és Huszty olyan rossz viszonyban voltak, hogy gyakorlatilag nem tudtak együtt dolgozni, ami idővel már szúrta az ÁPV Rt. szemét is. Amikor Huszty jogi auditot kezdeményezett a menedzsment ellenőrzésére, és a munkát az akkori kancelláriaminiszter, Kiss Péter egykori irodája kapta meg, az ÁPV Rt. az emiatt kirobbant botrányt felhasználva úgy gondolta, átvágja a gordiuszi csomót, és a vezérigazgató mellett a teljes igazgatóságot leváltotta. Gönci ezt „minden alapot nélkülöző kollektív büntetésnek” tartotta, és felháborodásának számos sajtóorgánumban is hangot adott. Akkori hírek szerint állítólag azért, mert Váradi és Huszty menesztésére számított, és ezzel megnyílhatott volna előtte az út a vezérigazgatói székhez. Most célba ért, és versenypiaci körülmények között bizonyíthat. „Nem gondoltam akkor, hogy még visszatérek a céghez” – válaszolta most a Figyelő kérdésére.