|
Házhoz szállítással, 10 ezer forintért kínálja a „biztonságos helyről beszerzett” 100 milligrammos kiszerelésű, négydarabos potencianövelő tablettát az interneten egy magánszemély. Ugyanezt a jól ismert, világoskék szert 36 órás hatással egymásik árus már darabonként 1000, illetve 1500 forintért adja, de van, aki mindössze 800 forintot kér darabjáért.
Fogyókúrás csodapirulát és különféle hatásokkal kecsegtető gyógykészítményt is többfélét kínálnak a világhálón, de Magyarországon legalább (egyelőre?) nincsenek olyan kaotikus állapotok, mint Oroszországban, ahol hamis vérnyomáscsökkentő és központi idegrendszerre ható gyógyszerek is legális forgalomba kerülhetnek. A veszélyes utánzatokat „fantomvállalkozások” dobják piacra. Indulnak a helyi önkormányzatok patikabeszállítói pályázatain, s miután a legalacsonyabb árat kínálják, rendre megnyerik a tendert. A rendőrség nem bukkan a nyomukra, mert a tranzakciót követően felszámolják magukat, úgy tűnnek el a „semmiben”, ahogy előbukkantak.
|
A hamisított gyógyszerek – a Figyelő értesülése szerint – eddig nem vándoroltak át a magyar határon, azaz nálunk nem fenyeget az a veszély, hogy hatóanyag nélküli, vagy mérgező készítmények kerüljenek legális forgalomba. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) sajtóosztálya lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott: néhány alkalommal bevizsgálás céljából érkeztek az intézetbe internetes kereskedelemből, szex-shopból, illetve határon elkobzott szállítmányból származó potencianövelőszer-minták. Ezek az egészségre nem voltak ártalmasak, ám mivel semmiféle hatósági engedéllyel nem rendelkeztek, jogilag nyilván nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
Ám ha a gyógyszerfronton még sikerül is kivédeni a hamisítás egészségkárosító kockázatait, az olcsó, gyanús eredetű kozmetikai termékek beszerzése idehaza sem igényel különösebb utánajárást. Szinte kiszúrják az ember szemét, úgy kínálgatják a főváros különböző pontjain, például a Nyugati pályaudvarhoz vezető aluljáróban, az Örs vezér terén, piacokon, buszpályaudvarok közelében.
A márkásnak feltüntetett parfümök azonban alkalmasint kellemetlen meglepetést – egyebek között bőrégést – is szerezhetnek azoknak, akik kipróbálják valamelyiket. Ezt a „felárat” fizetheti meg tehát az a vásárló, aki a szakkereskedésben 15, 20, 28 ezer forintért árusított Chanel, Elisabeth Arden, Givenchy, Lancome termékeket 3-5 ezer forintért szerzi be. Sokakat persze az ilyen figyelmeztetések nem riasztanak el: iparági becslés szerint a kozmetikai szerek hazai évi 50 milliárd forintos forgalmának az 50 százaléka zajlik illegális csatornákon.
SZOCIÁLIS KÉRDÉS? Meg is kongatták a vészharangot a hamisításipar károkozása miatt az érintett ágazatok képviselői egy évvel ezelőtt, egy szakmai konferencián. Akkor tanulságként az hangzott el, hogy mindaddig, amíg a hatóságok szociális kérdésként kezelik az úgynevezett KGST-piacokat, s azért tűrik meg az utcai és piaci zugárusokat, mert egy jelentős réteg ily módon tudja fogyasztási javait beszerezni, nem lehet eredményes a küzdelem azokkal szemben, akik a hamis termékeket forgalomba hozzák.
A digitális műszaki cikkek és hanghordozók piacán a kalóztermékek aránya megközelíti a 30 százalékot, a szoftverpiacon 50 százaléknál is magasabb, s a dohányszektorban is csúcsokat döntöget, 30 százalék feletti az illegális értékesítés becsült volumene. Iparági becslések alapján Magyarországon mintegy 200 milliárd forint kárt okoz a kalóztermékek forgalma a nemzetgazdaságnak.
A hamisított portékák többsége külföldről, törvénytelen úton-módon érkezik az országba. Félő, hogy a „megszokott” hamis termékek – a másolt CD-k, DVD-k, műszaki cikkek, ruházati termékek, lábbelik – mellett a jövőben egyre nagyobb tömegben jelennek meg az egészségre ártalmas élelmiszerek, bizonytalan összetételű gyógyhatású termékek is. A rajtaütések, razziák és ellenőrzések során ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a hazai piacon fellelhető hamis áruk mintegy 30 százalékát idehaza állítják elő (lásd a keretes írást).
A talán legveszélyesebb területen, az élelmiszerbiztonság témakörében a hatékonyabb ellenőrzés megszervezésére éppen ezekben a hetekben koordinálják a különféle területi alapon szervezett hivatalok (a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) tevékenységét. A források optimális felhasználása érdekében már elkészült a nemzeti laboratóriumi stratégia, hogy megelőzzék a párhuzamos vizsgálatokat. Az elmúlt időszakban több példa is volt arra, hogy ugyanaz az áru két vagy több megyei hatóság laboratóriumát is megjárta, míg más magas élelmiszer-biztonsági kockázatú cikk későn jutott el a hatósághoz. A hagyományos ellenőrzés egyébként egyre kevésbé tud lépést tartani a forgalomban lévő mintegy 40 ezer termékkel. A hatóságok éves mintavételi terv alapján járják az üzleteket, ez azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy véletlenszerűen derül ki, ha valamely portéka mégsem tesz eleget az előírásoknak. A gazdasági tárcánál az egyik illetékes úgy fogalmazott lapunknak, hogy a főleg Távol-Keletről beáramló silány minőségű dömpingtermék és hamis áru csempészete ellen Magyarország egyedül nem sokat tehet. Brüsszel az egységes európai érdekeket képviselve igyekszik fellépni a hamisítások gócpontjai ellen – Kínával például folyamatosan tárgyalnak -, s már készül az az uniós jogszabály, amely 4 év börtönnel és több százezer euró pénzbüntetéssel sújtja az elkövetőket.
|
FORGALOMKIESÉS. Számos hazai vállalkozás azonban nem biztos, hogy megéri azt az időt, amíg a szabályozás hatékonyan működésbe lép az unióban és azzal együtt idehaza is. Font Sándor MDF-es képviselő, aki évek óta figyelemmel kíséri a hamis termékek beáramlása miatt veszélyeztetett könnyűipari ágazatokat, lakonikusan annyit jegyez meg: hiába próbálta a parlament ülésén felhívni a jelenségre a figyelmet, a kormánypárti képviselők, sőt a miniszterek is leintették. „A szemünk láttára ment tönkre a könnyűipar, a saját választókörzetemben, Bács-Kiskun megyében egy tucat varroda zárt be az elmúlt évben” – mondja. A hamisítás miatt forgalomkiesést elszenvedő kereskedők aggasztónak találják a feketekereskedelem arányát, ám nem vállalták névvel a nyilatkozatot. Az egyik nemzetközi sportruházati márka hazai képviseletének igazgatója úgy fogalmazott, cégpolitikájuk miatt nem adhatja ki az ilyen természetű információt. Nem nyilatkozott a hamis termékek becsült volumenéről, s arról sem, hogy milyen akciók során sikerül rajtaütniük a hatóságoknak a beszállító cégeken. Annyit azonban elárult, hogy bizonyos megyékben példaszerű a rendőrség és a vámosok fellépése, másutt viszont már a hónap közepén elfogy a pénz, s a rendőrautó még a helyszínre sem tud kiszállni.
Az érintett iparágak szereplői azonban nem akarnak beletörődni a forgalom visszaszorulásába, inkább a lehetőségekhez mérten bekapcsolódnak a nyomozóhatóságok munkájába. A Márkavédők Egyesülete, a húsz világmárka hazai forgalmazóiból alakult jogvédő szervezet például nyomozókat, ruha- és textilipari szakértőket alkalmaz, hogy segítse a hatóságok munkáját. Erre már csak azért is szükség van, mert egyre tökéletesebbek a másolatok. Három évvel ezelőtt 2,1 milliárd, 2004-ben pedig már 2,3 milliárd forint értékű hamis áru lefoglalásában és elkobzásában működtek közre az egyesület szakértői – igyekszik alátámasztani a civil szervezet létjogosultságát Tass Balázs elnök. Évente 380 ellenőrzést tartanak országszerte, s a razziák nemcsak a piacokra, hanem a kis- és nagykereskedelmi egységekre is kiterjedek. A 2,3 milliárdos lefoglalási értékkel elégedettek az egyesületi tagok, ám az elnök becslése szerint ennek 6-8-szorosát teheti ki az országba érkező hamis, vagy hamisított áruk értéke.
|
A magyar fogyasztókat mindezzel együtt sem annyira a hamis, mint inkább a silány minőségű termékek veszélyeztetik jelen pillanatban. Az uniós csatlakozás óta tömegével beáramló olcsó hús, tejtermék, műszaki cikk túlnyomó többsége valóban nem hamisítvány, s még csak az sem állítható, hogy egészségügyi, vagy műszaki biztonsági kockázatot hordoznának. Egyszerűen arról van szó, hogy a nagyobb profit érdekében minden áruféleségnek piacra dobják az olcsóbb és még olcsóbb változatát. Az EU területéről érkező szállítmányokat – legyen bármilyen silány a minőségük – az áruk szabad áramlásának uniós elve miatt nem állíthatják meg a határon. Igaz, a magyar hatóságok – gyanú esetén – közbeléphetnek.
TOMPULÓ ÉRZÉKENYSÉG. Ezzel párhuzamosan viszont mintha tompulna a közvélemény érzékenysége. Tavaly az aflatoxinnal mérgezett paprika botránya még sokáig foglalkoztatta a nyilvánosságot, idén júniusban viszont már nagyobb sajtóvisszhang nélkül, szinte észrevétlenül múlt ki az a hír, hogy a fogyasztóvédők rákkeltő vörös festéket találtak két, Görögországból importált fűszerkeverékben. Pedig – párhuzamosan a szabályozás pontosításával és a fogyasztóvédelem erősítésével – a tudatos fogyasztói döntésekkel lehet leginkább fellépni a hamisított, vagy éppen az egészségre veszélyes silány áruk dömpingje ellen, hiszen mindkét kategória előállítói azáltal tudnak maguknak tartósan piacot teremteni, hogy a legális gyártóknál lényegesen kedvezőbb áron kínálják termékeiket. A magyar fogyasztói magatartás (s persze az uniós átlag felét épphogy elérő hazai vásárlóerő) azonban kedvező táptalaj a kereskedelem élősködőinek: az ACNielsen piackutató cég 2005-ös felmérése szerint 10 magyar vevő közül 6 árérzékeny. Huszonöt százalékra tehető a tudatosan árvezérelt vásárlók aránya, akik minőségtől függetlenül az olcsóbb terméket teszik a kosarukba. Akkor is, ha rikít róla, hogy hamis.