Miközben egyre fenyegetőbb hírek érkeznek arról, hogy a madárinfluenza Európa felé közeledik, s az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavasz óta globális járvány veszélyére figyelmeztet, bombasztikus hír látott napvilágot: Magyarországon elsőként sikerült előállítani oltóanyagot a betegség ellen. A kutatási eredmény a hazai virológus orvosok kiemelkedő sikere.
MUTÁNS-TEÓRIA. A világon eddig 60 halálos áldozatot követelő kórt az emberek mindeddig kizárólag fertőzött szárnyasoktól kapták el. Világméretű járványt az a vírusmutáns okozhat, amely az emberi és a madárinfluenza találkozásával géncsere során jön létre. A H5N1 nevű vírus a Távol-Keleten már felbukkant, és a WHO két éve izolálta is, de szerencsére csak elszigetelt területen okozott járványt. A kór terjedését akkor lokalizálták, s a járványt sikerült megszüntetni. Az egészségügyi szakemberek most abból a feltételezésből indulnak ki, hogy ha ismét megjelenik az emberről emberre terjedő vírus, az éppen ez a mutáns lesz, nem egy másik változat, s a megelőzésre irányuló kutatások is erre a teóriára épülnek. A különös problémát az okozza, hogy az emberről emberre terjedő vírus bármikor megszülethet, az új kórokozóval szemben pedig védtelen az emberi szervezet. Ezért a betegség gyorsan terjedhet, akár világméretű járványt is okozva – hacsak nem sikerül időben védettséget szerezni ellene.
A kutatás most párhuzamosan halad a világ minden pontján. Magyarország az egyike volt annak az 58 országnak, amely áprilisban a WHO-tól megkapta a vírustörzset azzal a céllal, hogy oltóanyag előállításának a finanszírozásával a kormányok felkészüljenek a lakosság védelmére. A hírek szerint Magyarország mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Vietnam is közel jár ahhoz, hogy hatékony vakcinát készítsen. Nálunk az Országos Epidemiológiai Központ laboratóriumában – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felügyeletével – immár olyannyira előrehaladott a kutatás, hogy a sikeres állatkísérletek után a héten megkezdődik a vakcina klinikai vizsgálata, méghozzá a kutatóorvosok és a majdani gyártásban részt vevő szakemberek, összesen mintegy 150 fő beoltásával. Erre a lépésre elsőként Bujdosó László országos tiszti főorvos vállalkozik. A vérvizsgálatok alapján három-négy hét múlva derül ki, hogy a hatékonynak vélt oltóanyag valóban védettséget hoz-e létre az emberei szervezetben. Ha ez bebizonyosodik, akkor már csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) és az egészségügyi tárca engedélye kell ahhoz, hogy az egyetlen erre a célra alkalmas hazai laboratóriumban, az Omninvest Kft. pilisborosjenői oltóanyagtermelő üzemében megkezdődjön a gyártás.
Molnár Kornélia, az országos tiszti főorvos helyettese – aki a kutatómunka és a járványmegelőzés koordinálásáért felel – már ígéretet kapott arra, hogy a kormány és az OGYI minden lehetséges módon lerövidíti az engedélyezési procedúrát. Az mindenesetre különös, hogy a kutatásra fordított összegről sem a minisztérium, sem a tisztiorvos helyettes nem nyilatkozik, így arról sem, hogy mennyibe kerül a lakosság számára elegendő oltóanyag gyártása.
KÉT FORGATÓKÖNYV. Egyelőre nem tudni, milyen üzleti lehetőség lappang a rekordgyorsasággal megszületett magyar kutatási eredményben. Mindenesetre mindaddig nincs értelme a vakcina tömegméretű előállításának, amíg a világ valamely pontján fel nem üti a fejét a vírus, és nem azonosítják. Ekkor a globális járványmegelőzés karmestereként működő WHO megadja a jelet. Ha az előfeltevés igazolódik, és immár másodszor is a H5N1-gyel találkozik az emberiség, akkor mindenütt megkezdődik a kikísérletezett oltóanyag tömeggyártása – addigra viszont nyilván több országban meglesz már a megfelelő szer. Szerencsétlen esetben egy másik kórokozó születik, akkor először a WHO előállítja a vírus szelídített változatát, és a kísérleteket ismét le kell folytatni, ami nyilvánvalóan időveszteséggel jár. Ez esetben már élesben zajlik majd a kutatási verseny.
„A gyártás megindításától számítva hozzávetőleg 50 nap múlva tudjuk megkezdeni a vakcina szállítását, majd ezt követően havonta mintegy 2 millió dózist tudunk előállítani” – állítja Zimonyi Ferenc, az Omninvest szervezési igazgatója. A H5N1 elleni szer előállításával amúgy Zimonyi szerint most a világ minden vakcina-gyártója foglalkozik, várhatóan eredménnyel. Ezért az első időszakban kizárólag a hazai lakosság ellátása lehet a cél, hiszen 50 nap önmagában is elég hosszú idő ahhoz, hogy Magyarország közelébe – vagy akár az ország területére is – elérjen a járvány. A megelőzésben azok az országok hátrányban vannak, amelyek nem rendelkeznek gyártókapacitással. Ilyen például a szomszédos Szlovákia, amely már érdeklődött is a magyarországi beszerzési lehetőségről. Ám mivel megfelelő mennyiségű oltóanyagról nekik is idejében gondoskodniuk kell, a magyar gyártó pedig jó néhány hónapig csupán a hazai igényeket képes kielégíteni, ezért már most olyan országokkal folytatnak tárgyalásokat, amelyek többlettermelésre képesek. Mire a magyar lakosságot sikerül ellátni oltóanyaggal, már máshonnan beszerezhetik a szükségleteket. Magyarország emiatt nem számíthat arra, hogy az első körben komoly üzleti haszonra válthatja a kutatás eredményét.