– Értékes ajándékot kapott Ukrajna a „narancsszínű forradalom” győzelmének első évfordulójára: az Európai Unió piacgazdaságként ismerte el az országot. Ön szerint ez az eddigi eredmények nyugtázása, vagy inkább biztatás, hogy Kijev haladjon bátrabban a reformokkal?
– Ez nem ajándék, sokkal inkább annak a munkának az elismerése, amit eddig elvégeztünk. Természetesen azelőtt is törekedtünk az EU-integráció felé, de a korábbi lépések jobbára megmaradtak a formális nyilatkozatok szintjén. Ezzel szemben a legfelső tanács az idén megalkotott egy sor olyan törvényt, amelyek célja a piacgazdasági átalakulás, s nem utolsósorban a Kereskedelmi Világszervezetben való tagság volt. E kettő a majdani uniós csatlakozás előfeltétele. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a piagazdasági státus megadása semmiképpen sem Brüsszel ajándéka, hanem Ukrajna erőfeszítéseinek eredménye.
– Kijevben a múlt héten Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is úgy nyilatkozott: Washington szintén fontolgatja a piacgazdasági státus megadását Ukrajnának. Ám elemzők szerint a vizit valódi célja inkább az volt, hogy Amerika demonstrálja a mára megkopott népszerűségű Viktor Juscsenko elnök melletti kiállását. Miért enyészett el a narancsos forradalom lelkesedése?
– A közvélemény-kutatások valóban azt mutatják, hogy az elnök, és a mögötte álló Nasa Ukrajina pártszövetség támogatottsága visszaesett. Ám én még nem láttam olyan politikai erőt, amelynek a népszerűsége nőtt volna azt követően, hogy kormányozni kezdett, különösen akkor, amikor egy sor olyan lépést megtételével kellett indítania a munkát, amelyek java része cseppet sem népszerű. Jelenleg a reformok megalapozásánál tartunk, ami időbe telik. Úgy vélem, 8-10 hónap után egyetlen kormánytól sem lehetne elvárni, hogy csodát tegyen. Igaz, akár máris csodának tekinthető, hogy Ukrajna a demokratikus fejlődés útján jár, szabad a sajtó, az emberek pedig már nem félnek. A gazdaság keményebb dió. Juscsenko elnök éppen ezért is figyelmeztetett mindenkit nemrég a Nasa Ukrajina kongresszusán, hogy a forradalom befejeződött, most már el kell kezdeni dolgozni.
– Nem csupán az ukrajnai forradalomnak volt e napokban az évfordulója, hanem a kettős állampolgárságról rendezett tavaly decemberi magyarországi népszavazásnak is. Lát esélyt arra, hogy Kijev belátható időn belül eltörli a kettős állampolgárság tiltását?
– Erről a kérdésről az alkotmány rendelkezik, azaz a változtatáshoz kétharmados többségre lenne szükség. Nehéz lenne megjósolni, miként vélekedik majd erről a kérdésről a márciusban megválasztandó következő törvényhozás, az ugyanis nyilvánvaló, hogy a mostani parlament esetében ennek az ügynek a napirendre tűzéséről már szó sem lehet.
– Szintén magyar ügy, de már üzlet: az OTP, alighogy alulmaradt az egyik legnagyobb ukrán pénzintézet, az UkrSzibBank privatizációs pályázatán, máris egy másikat vett célba, az UkrSzocBankot. Ön odahaza szívesen tartaná a pénzét egy magyar tulajdonú bankban?
41 éves, Beregszászon született, nős, egy gyermek édesapja
Végzettsége: kijevi Tarasz Sevcsenko Egyetem, nemzetközi jog és nemzetközi kapcsolatok kara
Kedvencek
Könyv: Mihail Bulgakov: Kutyaszív
Film: Valahol Európában
Zene: Máté Péter dalai
– Az OTP az ukrajnai sikerben még csak reménykedik, a múlt héten viszont eldőlt, hogy a budapesti repülőteret egy brit cég veheti meg, méghozzá rekordösszegért. Nagykövetként nyilván sokat repül, milyen változásokat vár Ferihegyen a tulajdonosváltástól?
– Mindenekelőtt azt, hogy nem kell kifizetni személyenként 80 dollárnyi reptéri illetéket, mert ez igencsak borsos ár.
