Szükséges minimum
Mindenki tisztában van azzal, hogy a repülőtér működése, fejlesztése komoly üzlet, ami munkahelyeket teremt, idegenforgalmi és áruforgalmi bevételeket jelent. A tiltakozó civilszervezetek és önkormányzatok szerint ugyanakkor egyetlen fél akarata sem lehet kizárólagos, nem írhatja felül mások jogos érdekeit.
A Légtér Munkacsoport szerint a társadalmi konszenzus létrejöttéhez a legsürgetőbb és elengedhetetlen feltételek a következők: a szabálysértési törvény módosítása, az emissziós szabályok felállítása, a zajmonitor rendszer teljes körű kiépítése, az eddig befolyt zajvédelmi díjból környezetvédelmi beruházások megvalósítása és korlátozások bevezetése. Ezen túl szükséges lenne a jövőbeni fejlesztési irányvonalak meghatározása, lehetőleg a gazdasági-pénzügyi és a szociális-környezetvédelmi szempontok kiegyensúlyozásával, és a lakosságot képviselő civilszervezetek és önkormányzatok bevonásával.
Az utóbbi két év alatt a ferihegyi repülőtér forgalma 50 százalékkal emelkedett, és a növekedés várhatóan tovább folytatódik. A 2005. május 12-től érvényben lévő új légtérhasználati rendszer miatt a főváros lakosságát sújtó környezetterhelés – zaj- és károsanyag-kibocsátás – hirtelen megnőtt. Mindez már műholdképeken is észlelhető.
A probléma a Budapesten és környékén élők közül mintegy egymillió embert érint – általában kedvezőtlenül. A többletforgalom sérti az egyének pihenéshez, egészséghez és tulajdonhoz való alkotmányos jogát. A repülőtérről teli üzemanyagtartállyal felszálló repülőgépek pedig veszélyt jelenthetnek a lakosságra.
Erre nem gondoltak
Budapestnek van ugyan szmogriadóterve, amely szélsőséges esetben a teljes gépkocsiforgalmat is leállíthatja, a légtérre azonban nincs irányadó szabályozás. Pedig szélcsendben körülbelül 20-25 tonna kerozin égésterméke kerül a főváros légterébe. A vasmadarak pedig akár a megengedettnél alacsonyabban is repülhetnek, mivel a szabálysértő pilóta ellen semmilyen szankció nem áll rendelkezésre.
Foglalkoznak vele
A környezetvédelmi tárcánál a nagyon sok beérkező panasz miatt foglalkoznak az üggyel, s kérdésünkre elmondták, folyamatosan figyelik a légteret. Azonban azt is elismerik, hogy nem áll rendelkezésükre a zajterhelés csökkentésére alkalmas jogi eszköz.
Horváth Zsolt Csaba, a gazdasági tárca helyettes államtitkára is elismeri, hogy „a jelenlegi jogszabályi rendszer hiányos, és nem érte utol sem Budapest, sem Magyarország fejlődését.” Szerinte azonban a zajterhelés fő okozója a közúti forgalomban naponta résztvevő mintegy háromszázezer gépkocsi, nem a napi négyszáz repülőgép.
Ma egy túzok
Az új légtérhasználati rendszer bevezetését sem környezetvédelmi hatástanulmány, sem társadalmi párbeszéd nem előzte meg. Azonban az alig több mint fél éves rendszer módosítása mégsem lehetetlen. A környezetvédelmi tárca ugyanis a Kiskunlacháza környékén élő túzok családok élőhelyeinek védelmében a repülési útvonalak módosítását tervezi. Ez reményt kelthet azokban, akik úgy gondolják, hogy az emberek életminősége is legalább ilyen fontos.
Más helyszín kellene
A tiltakozók belátják, hogy a teljes repülőgép-forgalom elterelése megoldhatatlan. A repülőtér tervezett fejlesztéseit azonban egy másik helyszínen kellene megvalósítani. Európában sehol sem jellemző, hogy olyan nagyvárosi repülőteret fejlesszenek, amely szinte kizárólag csak sűrűn lakott terület felől közelíthető meg. Földrészünkön csak London és Budapest rendelkezik olyan repülőtérrel, ahol a légi nyomvonalak nem érintőlegesek, hanem keresztülmetszik a várost.
A GKM szerint a gazdasági fejlődés és a mobilitás fenntartása nehezen egyeztethető össze a forgalom korlátozásának igényével. Új repülőtér viszont nem építhető, tehát a már meglévő repülőterek kapacitását kell fejleszteni. Ez pedig mindenhol lakossági ellenállásba ütközik.
Kerületek feletti összefogás
A megemelkedett zajszint és környezeti ártalom elleni összehangolt fellépésre – a II., III., IV., XI., XII., XIV, XVI., XVIII. kerület, Solymár, Nagykovácsi és Remeteszőlős képviselői, valamint civilszervezetek küldöttei, magánszemélyek, jogászok és légügyi szakértők részvételével – jött létre a „Légtér Munkacsoport”.
A szervezet tagjai nem fogadják el a kormányzat érvelését, miszerint a reptér kapacitásának és forgalmának növelése nemzetgazdasági prioritás – mondta a FigyelőNet kérdésére Porkoláb Mátyás, második kerületi alpolgármester, a Légtér Munkacsoport vezetője. Az összefogásnak ugyanakkor nem célja, hogy a repülőgépforgalmat más kerületek fölé irányítsák.
A tiltakozók nyílt levélben protestáltak, s a jogsértésre valamennyi magyarországi, európai, nemzetközi jogi és bírósági fórumon fel akarják hívni a figyelmet. Ugyanis a reptér új tulajdonosa az üzleti érdekeit sértő esetleges légtérhasználati rend módosításáért kártérítési pert is indíthat a magyar állam ellen.
Az élet zajlik tovább
A lakosságot terhelő egyedi zajterhelés Zuglóban – az ott élők szerint – néha már elviselhetetlen. A szabályozás azonban egyenértékre szól, és így nincs határérték-túllépés. A jogszabályalkotók ugyanis egy intervallumra – 16 óra – határozzák meg az összes zajeseményt, és az átlagot viszonyítják a határértékekhez.
Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere szerint Ferihegy – új repülőtérként – ma nem is kapna működési engedélyt, hiszen a kibocsátott kéndioxidra még érvényes határérték sincs. Ezenfelül teljesen új zajtérképre és szabályozási rendszerre lenne szükség, és tisztázni kellene, hogy a zajvédelem költségeit ki állja.
A Budapest Airport Rt. (BA) 2005 eleje óta zajvédelmi díjat szed, amiből eddig körülbelül 670 millió forint folyt be. Nem tisztázott azonban, hogy ki kezeli és miként használja fel a pénzt. Rozgonyi reménykedik, hogy a BA Rt. zajvédelemmel kapcsolatos önkormányzati beruházásokat is támogathat majd.
