A Magyar Bankszövetség a bankszektor első háromnegyed évét értékelő tanulmányában rámutat: a banki kamatok mind a betéti-, mind a hiteloldalon gyors ütemben csökkentek 2004 eleje óta. A hitelkamatok 4-6 százalékponttal mérséklődtek, a lekötött betétek kamata pedig átlagosan 5 százalékponttal lett alacsonyabb. A jegybanki kamatvágásokat tehát követték a kereskedelmi bankok is – fogalmazott Erdei Tamás, hozzátéve, hogy szerinte nem igaz, hogy lenyelték volna az ebből származó pluszprofitot.
A kamatkülönbözet alakulásával legutóbbi összeállításában lapunk is foglalkozott: elemzésünk eredményeként azt láttuk, hogy a kamatszintek bár csökkentek, a marzs kismértékben tovább emelkedett 2005 folyamán, tehát a betéti és a hiteloldalon más-más ütemben következett be a banki kamatcsökkentés.
Csökkenhet a marzs
Azt Erdei Tamás is megerősítette, hogy az egyes banki termékek kamatszintje nem egyforma mértékben esett vissza az év során – a vállalati piacon sokkal hatékonyabb e tekintetben a verseny, míg a volumenben nagyobb súlyt képviselő lakossági piacon magasan maradt a kamatrés –, sőt egyes hiteltermékeknél nem is várható, hogy a kamatok látványosabban csökkenjenek. Ide tartoznak az évek óta roppant drága áruhitelek, fogyasztási kölcsönök, amelyek a jövőben is ugyanailyen drágák maradnak – oszlatott bármilyen, ezzel ellentétes illúziót a bankszövetség elnöke. Ezek a hitelek hordozzák ugyanis a legnagyobb kockázatot a bankok számára, illetve a kereskedői jutalékok révén az ezzel kapcsolatos költségeik is magasak.
Mindenesetre az elkövetkező 2-3 éven belül másfél százalékkal lejjebb kerülhetnek a mérlegfőösszeghez viszonyított banki kamatmarzsok (amelyek átlagos szintje évek óta 4 százalék körül stabilizálódott), és 2,5 százalékon állapodhatnak meg – hangsúlyozta Erdei Tamás a FigyelőNet kérdésére.
A jövő iránya
A bankok jövedelmezősége ezzel párhuzamosan lassulni fog a banki szakemberek szerint, amihez az is hozzájárul, hogy az elmúlt években érezhető túlfűtöttség (például a lakossági lakáshitelezésben) mára érzékelhetően enyhült, és a korábbi 100-200 százalékos expanzióról egy egészségesebb és fenntartható mértékű növekedési pályára állt. Ami a jutalékok és díjak profittartalmát illeti, ezen a téren már nincs sok tartalék, és az euró majdani bevezetése például a konverziós költségek eltűnése révén is megkurtítja a bankok nyereségességét – tette hozzá Erdei.
Ebben a környezetben a bankoknak elsősorban a kis- és középvállalkozások felé kell fordulniuk, (a nagyvállalati hitelezés fejlődési lehetőségei gyakorlatilag már kimerültek), illetve a lakossági szolgáltatásaikat kell továbbfejleszteniük. A bankszövetség szerint ezért a jövőben új termékek jelenhetnek meg, fokozottan előtérbe kerülhetnek a készpénzkímélő eszközök és a bankok egyre inkább az elektronikus csatornák felé terelik majd az ügyfeleket.
