Miről szól a nyesz?
Mint ismeretes, az új rendszer a nyugdíj-előtakarékossági számlára épül, amelyet pénzintézetek és brókercégek vezethetnek. A számlára befizetett pénzt nyugdíjba vonuláskor lehet felvenni, addig viszont a tulajdonos maga dönti el, hogy a megtakarított vagyont milyen eszközben fialtatja.
A számlára befizetett összeg 30 százaléka (legfeljebb azonban évi százezer forint) az adóból levonható kedvezményként visszacsorog – vagyis évi 660 ezer forintos befektetésig 30 százalékos térítést ad az állam. Ez az önkéntes nyugdíjpénztárak kedvezményével azonos.
Nincs nagy tülekedés
A lap körkérdésére majdnem minden pénzintézet elutasítóan válaszolt az úgynevezett „nyesz” vezetését illetően – volt, aki az ünnepek közti szabadságolásra hivatkozott, volt, aki a folyamatban lévő munkára. Egyedül a Kereskedelmi és Hitelbanknál ígértek január végére új szolgáltatást – itt befektetési alapokat, állampapírokat, illetve tőzsdei részvényeket ajánlanának az új befektetőknek. A Budapest Banknál az első negyedévre ígérték ugyanezt.
A Napi Gazdaságnak korábban a Citibank kitérő választ adott arra a kérdésre is, hogy egyáltalán indítanak-e ilyen szolgáltatást, nyilatkozatuk alapján az OTP-nél pedig inkább a bébikötvényszámlán dolgoznak, mint a nyeszen. A lapnak a HVB-nél sem mondtak konkrétumokat – holott a bank a BÉT legnagyobb tulajdonosa, és itt dogozik a tőzsde elnöke is. De a Concorde sem törekszik a piacvezető szerepre – bár a legnagyobb független hazai brókercégnek igencsak érdeke lenne a tőzsde élénkítése.
Nincs rajta profit
A lanyha lelkesedés oka valószínűleg a korlátozott jutalékrendszerben, illetve az előírások nehézségében keresendő – mutat rá a Népszabadság. A törvény szerint az éves befektetési állomány egy százalékát jelentheti a díj, ami átlagosan (a százötvenezres befektetésre számolva) 1500 forintot jelent. Mivel azonban van minimum-előírás, a díj kétezer forint lesz. Ez persze egy meglehetősen magas jutalékokhoz szokott brókernek (banknak) nem ígéret.
Ráadásként a kötelezően ingyenes első értékpapír-vásárlás sem túl vonzó, mármint a szolgáltatónak: tulajdonképpen a brókernek vagy a banknak a nulláért kellene dolgoznia, hogy élénkítse a tőzsdei befektetéseket, ami egyedül ügyfelének lenne jó üzlet.
Ehhez ráadásul fejleszteni kellene az informatikai rendszereket (például egy olyan programot kellene írni, amely nem terheli díjjal az első értékpapír-vásárlást, de a többit igen) – és persze ki kellene képezni az alkalmazottakat is az új termék eladására. Ez mind költség – igencsak gyér megtérülési ígéret mellett. A programfejlesztés – mondják egyesek – „szinte lehetetlen”: ezért sokan „reménykednek” egy ésszerű módosításban is.
Szalay-Berzeviczy Attila, tőzsdeelnök, és egyben a negyedik nyugdíjpillér ötletgazdája egyébként éppen kedden nyilatkozott úgy, hogy sikeresnek várja az új előtakarékossági formát, és arra számít, hogy 2006-ban már 10,5 milliárd forintnyi hosszú távú megtakarítás gyűlik össze a nyesz-számlákon.
