Elfogadják?
A brit javaslat azonnal erős felháborodást váltott ki a tagállamokból, illetve a bizottsági rosszallást is begyűjtötte. Azonban a szerdán ülésező külügyminiszterek már készítik a terepet a hét végi legfelsőbb szintű tanácskozásra. Az általában jó információkkal rendelkező EUobserver szerint a javaslat elfogadása, bár eddig tabunak számító terülteket – agrártámogatások, brit visszatérítés – érint, egyáltalán nem lehetetlen. Ennek egyik oka, hogy a tagországok vezetői sokkal többet veszíthetnek otthon egy el nem fogadott költségvetéssel, mint egy bármennyire rossz, de elfogadott büdzsével.
Nem rossz
Hazai szakértők első reakciója szerint az áfa támogathatósága, a társfinanszírozási ráta emelése és a lakásépítés támogatása nagy könnyítést jelent. Azonban az n+3-as szabály bevezetése érdemben nem sokat változtat a helyzeten, mert a fő gondot a projektek kivitelezésében a magyarországi késések – engedélyek beszerzése, régészet, környezetvédelmi aggályok – jelentik, ezek pedig továbbra is fennállnak – írja a Bruxinfo.
A brit EU-elnökség hétfőn közzétett javaslata pénzügyi kötelezettségvállalás – vagyis nem tényleges kifizetések – szintjén 846,754 milliárd eurót, a nemzeti összjövedelem (GNI) 1,03 százalékát fordítaná 2007 és 2013 között a 27 tagállam közös kiadásaira. Az összeg mintegy 25 milliárd euróval kevesebb a nyáron végül megbukott luxemburgi javaslatnál, és 150 milliárd euróval kevesebb a kiadások Európai Bizottság által eredetileg javasolt főösszegénél – áll a Bruxinfo elemzésében. A tényleges kifizetések terén az előterjesztés első ízben megy a bűvös, GNI-arányosan 1 százalékos határ alá – 0,98 százalék.
Ugrott a versenyképesség
Az eredeti bizottsági javaslathoz képest a versenyképesség javítását célzó kiadásokat kurtították meg a legjobban. Összesen 41 százalékkal, vagyis közel 50 milliárd euróval költ kevesebbet az EU erre a fejezetre. A kép azonban annyiban csalóka, hogy a módosítást nem a britek, hanem a luxemburgi elnökség javasolta, s a brit elnökség már nem faragott tovább a korábbi főösszegből.
Csak az újaktól
Az új tagállamok számára legfontosabb, a kohéziót erősítő fejezetre a 27 tagállam nemzeti összjövedelmének 0,36 százalékát fordítaná a brit javaslat. Ez 2007 és 2013 között 296,9 milliárd eurót jelentene, a nyári 309,6 milliárddal szemben. A javaslat 14 milliárd eurót vesz el a luxemburgi ajánlatból, amivel kizárólag az új tagállamoknak szánt támogatások összegét csökkentenék. Mivel az újaknak a nyári csomagban megajánlott felzárkóztatási keret hét évre 162 milliárd euró volt, a 14 milliárd körülbelül 8 százalékos csökkentéssel egyenértékű.
Ugyanakkor Magyarország 2007 és 2013 között a brit javaslat értelmében 22 milliárd euróhoz jutna felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) támogatások formájában. Ez a luxemburgi javaslathoz képest olyan 1,7-1,5 milliárd eurós csökkentést jelentene.
Népszerű lépések
Az elvonásokat ellensúlyozandó, London több kérést is felkarolt. A tervek szerint ezek megkönnyítenék a pénzek felhasználását az új tagállamoknak. A közösségi társfinanszírozás aránya az újak esetében 85 százalékra emelkedne a két strukturális alap keretében futó programoknál.
A 10 új és a két leendő tagállam esetében 2007 és 2010 között átmenetileg az n+2-es szabályt n+3-as szabállyal váltanák fel mind a strukturális, mind pedig a kohéziós alapok esetében. Vagyis egy évvel több idő állna rendelkezésükre a támogatások felhasználására.
Bár a projektek esetében a vissza nem téríthető áfa elvileg nem lehet jogosult közösségi társfinanszírozásra, a civil szervezetek esetében kivételt tennének e szabály alól. Az áfarészt tehát támogatható költségként ismerik majd el, ami csökkentené a civil szervezetek finanszírozási terheit, de nem mérsékli a kormányzati terheket.
A strukturális alapokat az új tagállamokban panelház- és lakásfelújítási projektek finanszírozásához is igénybe lehet majd venni.
A legszegényebbeknek
A brit javaslat valamelyest változtat a felzárkóztatási alapok egyes célterületeire jutó finanszírozási hányadán. A legszegényebb régiók felzárkóztatását célzó konvergencia-célterületre a teljes keret 81,6 százaléka, 242,2 milliárd euró jutna, amiből 59,2 milliárd euró a kohéziós alapra, 12,2 milliárd pedig a strukturális alapokból távozó régióknak nyújt támogatást. A luxemburgi csomag még a teljes keret 82,30 százalékát ajánlotta meg a konvergencia- vagy felzárkóztatási célra.
A teljes regionális politikai keret 15,9 százalékát – 47,3 milliárd eurót – fordítanák a regionális versenyképesség és foglalkoztatás céljaira.
A harmadik, úgynevezett területi együttműködési célterület a teljes keret 2,5 százalékával (7 és fél milliárd euróval) gazdálkodna.
