A Tisztelt Házban ugyan karácsonyi szünet van, a pártszékházakban azonban javában zajlik az élet, különös tekintettel a jövő évi választásokra. Erről tanúskodik legalábbis politikusaink csütörtöki szócsatája, melyhez az apropót ezúttal a januárra tervezett nem lakossági gázáremelés szolgáltatta.
Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke „Új év, újabb gázáremelés” címmel tartott sajtótájékoztatóján arra kérte pártja nevében a kormányt, hogy vonja vissza a nyolcszázalékos gázáremelésre vonatkozó döntését. Ez ugyanis a Fidesz szerint amellett, hogy közvetve érinti a családokat is, versenyképtelenné teszi a magyar vállalatokat, így munkahelyek tízezreit veszélyezteti.
Túl sok
A legnagyobb ellenzéki párt néhány órával a kormány december 20-ai bejelentése után egyszer már közleményt adott ki arról, hogy a kabinet a sok ígérgetés ellenére 2002 óta közel 67 százalékkal növelte a lakossági és 117 százalékkal az intézményi gáz árát. A Fidesz szerint a legújabb drágítás is érthetetlenül nagy, az inflációt háromszorosan meghaladó mértékű. Deutsch Tamás szerint a gázáremelés hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt kilenc hónapban volt a rendszerváltoztatás óta a legtöbb csőd és felszámolási eljárás.
A mai sajtótájékoztatón a pártjában ismét vezetőként számon tartott Deutsh a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara őszi elemzését idézte, amely szerint az új ipari gázáremelés 70 milliárd forint többletköltséget okozhat a cégek számára. Novemberi tanulmányában a kamara ugyanakkor tavaszra prognosztizált egy újabb, húszszázalékos gázáremelést.
Gyanús közintézmények
A Fidesz alelnöke most arra is felhívta a figyelmet, hogy a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt 92 százalékkal nőtt a közintézményeket – kórházakat, iskolákat, nyugdíjas otthonokat – terhelő földgázár. Ugyanakkor érdekesnek nevezte, hogy a Gyurcsány-Orbán vita óta „megváltozott a közintézmények földgázár-meghatározásával kapcsolatos kormányzati magatartás”, azóta az áremelés már nem érinti ezeket az intézményeket. A politikus ezzel arra utalt, hogy a decemberi kormánydöntés nem befolyásolja a közintézmények működésének feltételeit, mivel a jövő évi költségvetési juttatások kiszámításakor a Pénzügyminisztérium már figyelembe vette a január 18-ától érvényes döntés hatásait is.
Deutsch Tamás arra az újságírói kérdésre, hogy „akkor ki nyelje le a nyolc százalékot”, a Mol Rt., vagy a költségvetés, azt válaszolta, hogy a közintézmények esetében is talált módot és lehetőséget a mostani kormány, és ahogy 1998 és 2002 között az Orbán-kormány élni tudott a hatósági árszabályozással, ugyanígy most is meg lehet találni a megoldást. Hozzátette: a kormánynak tárgyalásokat kellene folytatnia a gázszolgáltatókkal.
Másként olvassák
Deutsch Tamás javaslata végeredményben adóemelést jelentene Magyarországon – jött a gyors válasz a szocialisták oldaláról. Az MSZP-s Podolák György által jegyzett közlemény szerint Deutsch Tamásnak is tudnia kell, hogy Magyarország a földgáz nagyobbik részét importból szerzi be, vagyis külföldről vásárolja. A földgáz világpiaci ára pedig az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, várhatóan 2006-ban is mintegy 15 százalékkal lesz drágább. Az MSZP gazdasági munkacsoportjának vezetője tagadja, hogy az árváltozás érinti a lakosságot, s a kormány érdemeként említi, hogy az ipari nagyfogyasztókat is csak korlátozott mértékben sújtja.
Podolák György olvasata szerint Deutsch Tamás javaslata valójában azt jelenti, hogy a földgáz megnövekedett importárát minden adófizetővel, a költségvetés adóforintjaiból fizettetné ki, vagyis ugyanolyan mértékben terhelné a lakossági kisfogyasztót, mint az ipari nagyfogyasztót, azonos mértékben rövidítené meg az adófizetőket, függetlenül attól, mennyi gázt fogyasztanak, függetlenül attól, hogy tehetősebbek-e, vagy szükségben szenvedők.
Másra van szükség
A világpiaci körülményeket figyelembe véve indokoltnak tűnik a földgáz árának emelése – fogalmazott lapunk kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Kiemelte: a piacgazdaság egyik alapelve, hogy az és annyit fizessen a különböző termékekért, aki és amennyit használja. A szakember szerint a jelenleg is működő kompenzációs rendszernek is az a legnagyobb hibája, hogy az adófizetők pénzén keresztül azok is hozzájárulnak a földgáz költségeihez, akik nem is használják, ráadásul az ily módon kedvezményezettek körének jelentős része valójában nem szorul rá.
Azt Hegedűs Miklós sem vonta kétségbe, hogy a januári áremelés közvetve a fogyasztókat is érinti, ám ez szerinte semmiképpen sem nevezhető hátránynak abból a szempontból, hogy ez motiválja a lakosságot, hogy olcsóbb, helyettesítő terméket találjon. „Igaz ugyan, hogy az alacsony jövedelmű nyugdíjas háztartások egy részét igen hátrányosan érinti a téli hónapokban a földgáz árának növekedése, ám erre egy hatékony szociális háló, s nem az általános kompenzáció jelenthet megoldást” – fogalmazott a szakember.
Pénz- és tőkepiaci szakértők egyébként lapunk kérdésére már közvetlenül a december 20-ai döntés bejelentését követően kifejtették: csalódottak a gázáremelés mértékében. Mint fogalmaztak, a világpiaci tendenciák, az emelkedő nyersanyagárak a bejelentett nyolc százaléknál magasabb áremelést indokolnának, a döntésen tehát egyértelműen érezhető a politikai motiváció. A piac csalódottsága természetesen még látványosabb lett volna, ha teljes egészében el is maradt volna a januári áremelés, de a befektetők azért így is büntettek. Ez leginkább a Mol árfolyamán látszott meg, amely a döntés közzétele után egyből két százalékkal megroggyant.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
